Magyar Péterrel tényleg a történelem is véget ért? Meglepő válasz látott napvilágot

Európában nem állt meg az idő, és ezt minden magyar érezni is fogja. Kovács András írása.

Az eddigi 27 helyett 71 egyéni jelöltre lesz szükség – legalább 14 megyében és a fővárosban – országos lista állításához.
A parlament kedden változtatott az országgyűlési választási listaállítás szabályain. A választási törvények kormány által kezdeményezett, minősített többséget módosítását 134 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a Ház. Ennek alapján az eddigi 27 helyett 71 egyéni jelöltre lesz szükség – legalább 14 megyében és a fővárosban – országos lista állításához már a következő parlamenti választáson.
Rendelkezik a jogszabály az átjelentkezések miatt megnövekedett létszámú szavazókörökről is: ha a választópolgárok száma több mint 1500 egy szavazókörben, akkor lehetséges, ha pedig 2000-nél több, akkor kötelező a szavazást vagy egy helyiségben, de több asztalnál, vagy ugyanazon épületben, de több külön helyiségben lebonyolítani. Az átjelentkezéssel kapcsolatos változtatás az is, hogy az átjelentkezés határidejét a szavazást megelőző negyedik napról a kilencedik napra módosították. A mentelmi jogot érinti az a szabály, amely a választási eredmény jogerőre emelkedését határozza meg a képviselőjelölti mentelmi jog véghatáridejének.

Elfogadták továbbá, hogy nem kell alkalmazni a közterület-használatról szóló jogszabályokat olyan gyalogosforgalom számára nyitva álló közterületen folytatott kampánytevékenység esetén, amely a választópolgárokkal történő személyes kommunikációra irányul, ha az ennek során alkalmazott berendezés, kellék elhelyezésére igénybe vett közterület nem haladja meg a négy négyzetmétert. Ilyen kampánytevékenységnek minősül különösen a kapcsolatfelvétel a választópolgárokkal, a közügyekről folytatott személyes beszélgetés, a szórólaposztás, az aláírásgyűjtés, amely alatt értendő az ajánlások gyűjtése is.
Emelkedik a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) választott tagjai tiszteletdíjának havi összege: a közszolgálati tisztviselői illetményalap 10-szereséről a 12-szerese, az NVB-elnök tiszteletdíjának havi összege pedig a közszolgálati tisztviselői illetményalap 15-szöröséről a 21-szeresére. A tiszteletdíj arányosan csökkentett része illeti meg az adott naptári évre az NVB tagját, ha az előző naptári évben az ülések 20 százalékáról igazolatlanul távol maradt. Az NVB ülése ezentúl – az elnök döntése alapján – elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható lesz. Az országgyűlési és az európai parlamenti (EP) választás kitűzése után az országgyűlési választás esetén az Országgyűlés alakulóülésének napjáig, az EP-választás esetén a választás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az NVB ügyrendje nem módosítható.
A törvénymódosítás arra is reagál, hogy egy alkotmánybírósági határozat megsemmisítette a népszavazási törvény aláírásgyűjtő ívek miatt kiszabott bírságra vonatkozó rendelkezéseit. E helyzetet egyebek mellett úgy orvosolja, hogy az ívenkénti bírság összegét ezerről nyolcszáz forintra csökkenti, és megállapít egy felső korlátot. Az összegző módosító javaslat elfogadásával elhagyták a képviselők a törvényjavaslatból a szavazólapról történő képfelvétellel kapcsolatos rendelkezést, mivel magáncélra a hatályos törvények szerint is le lehet fotózni a szavazólapot. Bár a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatában szerepelt, de a zárószavazás előtt a Fidesz kérésére külön szavazott a Ház 10 Pest megyei országgyűlési választókerület területének átszabásáról, és végül kivették azt az összegző módosító javaslatból.
(MTI)