Visszaesés volt tapasztalható a szomszédos országok polgárainak keresletében is, a román és a szlovák állampolgárok 16, illetve százalékkal kevesebb lakást vásároltak, mint 2018-ban. Állampolgárság szerint jelentősen eltér az egyes országokból érkező vevők piaci viselkedése is. Míg a német, holland, belga, svájci, valamint román és szlovák vásárlók elsősorban a vidéki, olcsóbb ingatlanok iránt érdeklődtek, addig a kínai, vietnámi és izraeli vásárlók Budapesten, azon belül is a drágább, belvárosi kerületekben kerestek lakást. A 348 vietnami vásárlónak például 98 százaléka budapesti lakást vett.
Ki mennyit költ?
Míg egy holland vásárló átlagosan 11,5 millió forintot költött a megvásárolt lakásra, addig a vietnámi vevők 60 milliónál is többet. Rajtuk kívül a drágább ingatlanokból válogattak még a kínaiak és a franciák is, mindkét nemzet vásárlói közel 50 millió forintot költöttek a kiszemelt ingatlanra. Az osztrákok – nem meglepő módon – nagyrészt a nyugati országhatár közelében vásároltak lakásokat, átlagosan 24 millió forintos áron. A romániai vevők átlagos költése (13 millió forint) a legalacsonyabbak közé tartozott, ők ugyanis a keleti országrész mérsékeltebb árszínvonalú településein jelentek meg nagyobb számban, azonban a hollandok még őket is alulmúlták, akik jórészt Dél-Dunántúl kistelepülésein szereztek ingatlanokat.