Az Európai Unió sohasem volt annyira megosztott, mint ma – Marek Kuchciński a Mandinernek

Az úgynevezett jogállamisági mechanizmus Magyarország mellett Lengyelországot is célba vette. A tagállamok nagykövetei hétfőn minősített többséggel jóváhagyták a feltételrendszer bevezetéséről szóló rendelettervezetet, amely így az Európai Parlament elé kerülhet jóváhagyásra. Ön lát tényleges veszélyt ebben a mechanizmusban? 

Nem árt tisztázni pár dolgot! Elsőként az Európai Unió sohasem volt annyira megosztott, mint ma. Másodsorban pedig a megosztottság esetében mindenképp ki kell emelni, hogy nemcsak arról van szó, hogy az uniós támogatásokkal vagy a költségvetéssel kapcsolatban vannak súlyos véleménykülönbségek. Az unió tagállamai már politikai kérdésekben sem tudnak megegyezni, hiszen a belarusz helyzet elítélése majdnem kútba esett Ciprus ellenállása miatt; Navalnij ügyében alig jutottunk dűlőre; de említhetjük például az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatos véleménykülönbségeket is. Bár a Visegrádi Négyeknek köszönhetően nagyjából sikerült kompromisszumra jutni a migráció kérdésében, ez a megosztottságon aligha változtatott, hiszen napjaink legfontosabb kérdése az uniós költségvetés. A nyugati országok egy tábora, Hollandiával az élen, az általuk felfogott jogállamisági fogalomhoz kapcsolná a kifizetéseket, ugyanakkor a mi álláspontunk az, hogy ezeket a kérdéseket nem érinti az Európai Unió működéséről szóló szerződés.

nem szabad összekeverni az igazságszolgáltatás és a jogszolgáltatás uniós, illetve tagállami távlatait. A jogállamisági vitában Mateusz Morawiecki és Orbán Viktor álláspontja megegyezik, ennek a határozottságnak köszönhetően pedig talán sikerül elérni egy uniós szintű kompromisszumot.      

Sem a nemzetközi híradások, sem a magyar média nem emelte ki a kompromisszum lehetőségét az utóbbi hetekben, ellenben Jarosław Kaczyński és Orbán Viktor is belengette az uniós költségvetés megvétózását – a fenyegetésből pedig valóság lett. A vétóval mennyire mélyítenénk el a konfliktust? A déli tagállamok nagyon sürgetik a pénzek kifizetésének megkezdését. Hogyan lehet itt kompromisszumot találni kelet, dél és nyugat között? 

Én mindennek ellenére óvatos optimista vagyok. A lengyel uniós képviselőktől már szállingóztak olyan hírek, hogy

Ahogyan említette, a helyzet súlyos, hiszen a déli tagállamok koronavírus sújtotta gazdaságai nehéz helyzetben vannak, ebből pedig egy erőteljes álláspont következik, amely ránk is nyomást gyakorol és a megállapodás irányába terel. Lengyelország és Magyarország kezében komoly fegyver a költségvetési vétó, de mindennek ellenére reméljük, hogy sikerül megegyezésre jutni.

Lengyelország és az Amerikai Egyesült Államok között nemrég született újabb katonai megállapodás, Joe Biden pedig minden bizonnyal megnyerte az ovális irodát a következő négy évre. Milyen hatással van lesz Joe Biden elnöksége a nagyon szoros és komplex lengyel-amerikai kapcsolatokra? 

Félretéve az elnökválasztás során felszínre törő túlfűtött érzelmeket, igazából két nagyon fontos tényezőre kell figyelni a lengyel-amerikai kapcsolatokban. Az első a biztonságpolitika kérdése, amely esetében már a korábbi elnökök által aláírt szerződések és megállapodások kötnek minket. A NATO jelenléte Lengyelországban erősödik, ezzel pedig nemcsak mi járunk jól, hanem az Észak-atlanti Szerződés Szervezete is erősíti pozícióit a régióban. A második tényező pedig a két ország közötti gazdasági kapcsolatok, hiszen a politikai stabilitás kedvez a gazdasági fejlődésnek, ez pedig a kulcsa lehet annak, hogy minél több amerikai nagybefektető jelenjen meg Lengyelországban vagy a többi közép-európai országban. A lengyel-amerikai viszonyt teljes egészében eme két tényező erőssége és kapcsolata határozza meg. A számunkra fontos momentum Biden esetében az, hogy az elnökjelölt az Északi Áramlat 2-t negatívan értékelte. 

Stanislaw Karczewski és Marek Kuchciński (Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

A gazdaság és a biztonság nem került elő a kampány alatt, ellenben a politikai skatulyákkal. Biden Magyarországot és Lengyelországot is negatív színben tüntette fel, az utóbbi napokban pedig azt ígérte, hogy kormányzása első évében nagy nemzetközi konferenciát hív össze, ahol a liberális demokráciát hirdető kormányok megvitatják, hogyan lehet megvédeni a világot az autokrata, korrupt és illiberális elveket hirdető rezsimekkel szemben – hogy kikre gondolt, az még pontosításra szorul. Biztos, hogy a gazdasági és biztonságpolitikai realitás elnyomja a politikai kirakatot és kommunikációt?

Senki nem tud száz százalékos garanciát adni arra, hogy ezek a kritikák az elnökválasztás után nem befolyásoljak a kapcsolatokat és az érdekérvényesítést, ugyanakkor azt érezni kell, hogy

Ha Joe Biden Lengyelország fele járna és látná, hogy a tüntetéseket – legyenek azok jobboldaliak vagy baloldaliak – a rendőrség nem megakadályozza és szétveri, hanem biztosítja és védi, lehet, hogy más véleménnyel lenne. Szerintem egy alaposabb megismerés után máshogy ítélné meg a helyzetet, Lengyelországban ugyanis sem a szólásszabadság, sem a gyülekezési szabadság nincsen veszélyben. 

Ha már említettük a biztonságpolitikát, szintén nemrég rendezte Moszkva a háborút Azerbajdzsán és Örményország között. Jereván három óra Budapestről repülővel ugyanannyi, mint London – Hegyi-Karabah a kontinens határa, az Európai Unió pedig hozzá sem tudott szólni érdemben a konfliktushoz. Milyen biztonságpolitikai fenyegetést jelent az efféle térvesztés? 

Tulajdonképpen benne van a kérdésben a válasz, hiszen Európa gyenge alhasába vágnak az efféle történések. Kétségtelen, az Európai Uniót erősíteni kell, hogy képes legyen globális játékosként és tárgyalópartnerként is fellépni. Ami ezt a konkrét örmény-azeri ügyet illeti, most kellene uniós részről még beavatkozni a békefolyamatba, hogy ne kerüljön az egész orosz-török irányítás alá. Ugyanígy erősíteni kell a gazdasági szálakat is a kaukázusi régióban, ezzel olyan pozícióba kerülve, amikor a gazdaság alapján már a politikában is megkerülhetetlen tényezők vagyunk. A Brexit után legyengült Uniónak létérdeke, hogy figyeljen a Schengentől keletre eső térségekre és muszáj erőt és határozottságot mutatnunk, mert mindenfajta gyengeség és határozatlanság – Örményország esetében is – az Unió jelentőségének további csökkenéséhez vezet.  

A szerző a Mandiner munkatársa és az MCC Fellowship Program keretén belül tölti ösztöndíját a Wacław Felczak Lengyel Magyar Együttműködési Intézetben, Varsóban. 

Nyitókép: ARTUR WIDAK / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP