Egy hazai vállalatokból és üzletemberekből álló konzorcium visszavásárolná a repteret üzemeltető céget. A Budapest Airportot még Gyurcsányék privatizálták.
Mindezeket az M1 aktuális csatorna Híradójában közölték a Bloomberg hírügynökség értesüléseire hivatkozva. Elhangzott: a Budapest Airportot tizenöt éve, még a Gyurcsány-kormány privatizálta, amit már akkor is sokan bíráltak; nagyobb esélyt adhat az üzletre az, hogy a koronavírus-járvány miatt a reptér forgalma jelentősen csökkent. Tavaly szinte percenként indultak repülőgépek, 2019 az egyik legsikeresebb év volt a légikikötő történetében: a Budapest Airport bevétele jóval meghaladta a 300 millió eurót. Idén viszont mintegy 90 százalékos forgalomcsökkenéssel számol a vállalat. A koronavírus-járvány okozta válság kitörése előtt Magyarország legnagyobb légikikötőjének értékét hárommilliárd euróra becsülték, és több mint 16 millió utas fordult meg itt. Idén várhatóan harmadára csökken a forgalom – ismertette az adatokat az M1 riportere.
Idézték a magyar konzorcium egyik tagját, az ingatlanbefektetésekkel foglalkozó Indotek-csoport vezérigazgatóját, Jellinek Dánielt, aki megerősítette, hogy üzleti tárgyalásokat folytat a Budapest Airport megvásárlásáról, ám a bizalmas jellegű egyeztetésekről további tájékoztatást nem adott. A Budapest Airportnak jelenleg három külföldi tulajdonosa van; egy szingapúri állami befektetési alap, egy kanadai nyugdíjalap, és egy reptereket működtető, szintén kanadai cég. Előbbi kettőnél azonban a csatorna szerint a profitérzékenység miatt hamar változhat a tulajdonosi elképzelés.
A Gyurcsány-kormány nyereséges céget privatizált
Emlékeztettek: 2005-ben a Gyurcsány-kormány sokak meglepetésére úgy adta el a Budapest Airportot, hogy egy nyereséges céget privatizáltak. Az akkori gazdasági miniszter azzal érvelt, hogy magánkézben sokkal jobban fejlődik majd a repülőtér. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője az M1-nek viszont úgy nyilatkozott: korántsem mindegy, hogy hazai, vagy külföldi magánkézben van Magyarország légiközlekedési központja, nem mindegy, hogy a profit – ami tavaly mintegy 30 milliárd forintot tett ki – az országban marad vagy külföldre kerül.
Hozzátették: a kormányt is hasonló szempontok vezérelték, amikor például az energetikai szektorban visszavásárolták az ugyancsak a baloldali kormányok idejében eladott stratégiai fontosságú cégeket. Ez teremtette meg például különböző fejlesztések és a rezsicsökkentés lehetőségét is. Beszámoltak arról is, hogy a Budapest Airport közelmúltbeli tájékoztatása szerint a következő hónapokban kizárólag a repülőtér biztonságos üzemeltetése érdekében szükséges kiadásokra költenek, a beruházások számát erőteljesen csökkentik, és a meglévő forrásokat az alapvető repülőtér-üzemeltetésre, valamint a bérekre fordítják.
(MTI)
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Dehogy az évek alatt kiépített kínai és amerikai kapcsolatok fordultak termőre, dehogy.
Egyenes beszéd.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
Végre valóban egy szintre kerültünk Ausztriával.
Két nagyon fontos lépésről számolt be a miniszterelnök.
Bod Péter Ákos közgazdász az Öt új műsorában arról beszélt, hogy a forint fenntartását „túlzottan kockázatosnak és költségesnek tartja”.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
