Minden magyar tudja, hogy Amerika a szabadság földje, amely őszinte szeretettel fogadta Kossuth Lajost, a budapesti amerikai nagykövetség Szabadság téri épülete pedig 15 éven át nyújtott menedéket Mindszenty József bíborosnak – mondta a kormányfő. „Sohasem feledjük el”, folytatta, hogy a nagykövetség kapuja – Mark Palmer 1986-1990 közötti budapesti amerikai nagykövet személyes elkötelezettségének köszönhetően – mindig nyitva állt a rendszerváltó ifjúság előtt. Azt is megjegyezte a Szabadság térrel kapcsolatban, hogy 1849. október 6-án az itt álló kaszárnya udvarán végezték ki Batthyány Lajost. „A magyarok első miniszterelnöke a megszállók kivégzőosztaga előtt fejezte be az életét. Ez világos üzenet minden utódja számára” – tette hozzá.
A gyengébbek kedvéért
A „gyengébb felfogásúak kedvéért” felidézte továbbá: a tér egyik oldalán áll a német, a másikon a szovjet megszállás emlékműve. Világos üzenet ez is: ha magyar vagy, csak két lehetőség között választhatsz, vagy a megszállók, vagy a szabadság mellé állsz – fogalmazott. Ma pedig „egy szoborral tisztelgünk barátunk, George Herbert Walker Bush, az Egyesült Államok 41. elnöke előtt” – mondta Orbán Viktor. Majd utalva arra, hogy néhány éve már Ronald Reagannek, az Egyesült Államok 40. elnökének is áll szobra a Szabadság téren, úgy fogalmazott: „itt áll, ezen a téren két férfi Amerikából, akik közösen indítottak harcot a világkommunizmus ellen”. A miniszterelnök felelevenítette George H. W. Bush 1989-es budapesti látogatását, jelezve, hogy amikor az elnök megérkezett a Kossuth térre, ők pontosan ezt kérték tőle, azt, hogy „szabadítson meg minket Jaltától”, és ő támogatta ezt, mert Közép-Európa népeinek szabadságról és függetlenségről szőtt álma az ő álma is volt.
Bush nagy áldás volt
Bush „értette, hogy bármit is süketeltek neki az elvtársak odabent, mi, magyarok a Szovjetunióval nem előnyösebb alkut szeretnénk kötni, hanem szakítani akarunk vele. Mi nem komfortosabbá akarjuk tenni az amerikaiak pénzén a kommunizmust, hanem meg akarjuk dönteni. Mi nem közelebb akarunk kerülni a szabad világhoz, hanem a részévé akarunk válni" – emlékezett vissza Orbán Viktor az akkori követeléseikre. Bush elnök „nagy áldás volt” – idézte Helmut Kohl korábbi német kancellár szavait, aki „a szívünkből beszélt, sokan éreztük ugyanezt az akkori Európában, úgy gondoltuk, hogy az általa vezetett Egyesült Államok nem fog cserben hagyni minket”. Arról is beszélt, hogy Bush nélkül Kohl kancellár nem tudta volna egyesíteni Németországot, de meg kellett küzdeniük számos európai ország vezetőjével, akik úgy tekintettek a fennálló rendre, mint saját biztonságuk, befolyásuk, jólétük alapjára.