Rabszolgaság és gyarmatosítás: már Churchill rezidenciájával is baj van

Winston Churchill egykori kenti rezidenciája, Chartwell is egyike annak a 93 nagy-britanniai történelmi épületnek, amely a gyarmatosításhoz és a rabszolgasághoz való kötődése miatt került bele egy hétfőn közzétett jelentésbe. Churchill, aki 1922-től haláláig, 1965-ig élt Chartwellben, miniszterelnök volt az 1943-as bengáli éhínség idején és politikáját teszik felelőssé az éhínség felerősödéséért. Churchill gyarmatügyi miniszterként is szolgált (1921-1922) és ellenezte az indiai, valamint az ír függetlenséget.

A jelentésben szereplő ingatlanok közé tartozik Rudyard Kipling otthona, az irodalmi Nobel-díjas angol író és költő munkáiban ugyanis gyakran kapott központi szerepet a Brit Birodalom. A 93 ingatlan közé tartozik a rabszolgaságot támogató skót történetíró, Thomas Carlyle egykori otthona is. John Orna-Ornstein, a National Trust kulturális ügyekért felelős igazgatója a jelentést kísérő blogbejegyzésében aláhúzta, hogy a szigetország történelmi épületeinek gondozójaként kötelességük felkutatni a lehető legtöbb történetet és azokat a lehető legszélesebb közönséggel megismertetni. „Ezen történetek egy része kellemes. Néhányuk azonban kifejezetten kellemetlen” – tette hozzá. A jelentés kitér olyan ingatlanokra is, mint például az északnyugat-angliai Quarry Bank Mill és a walesi Penrhyn-kastély, amelyeket a rabszolgakereskedelemhez kötődő pénzekből építettek, bővítettek ki vagy vásároltak meg. Huszonkilenc ingatlan, köztük a kelet-angliai Blickling Hall, a rabszolgaság eltörlése után igényelt kárpótlással van összefüggésben.

(MTI)

Fotó: Brit zászlókkal van fellobogózva a londoni Parlament tér, az előtérben Winston Churchill néhai brit miniszterelnök szobra 2020. január 31-én. Közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnik az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unióban. MTI/EPA/Andy Rain