Magyarországon az online divat üzletek forgalma 14 százalékkal nőhet idén a hagyományos üzletekkel szemben, és a tavalyi 171 milliárd forintos forgalom 2023-ra a 267 milliárd forintot is elérheti egy kutatás szerint. A Glami – MTI-nek küldött keddi közleménye szerint – több mint 250 meghatározó európai divatwebáruház kínálatát egy online platformon összesítő keresőoldal. Az internetes adatfelvételen és értékesítési statisztikákon alapuló, a divatpiac helyzetét vizsgáló legfrissebb reprezentatív kutatásukban háromezer magyar felhasználó vett részt, július 13. és 16. között.
Ágazati trendeket és fogyasztói attitűdöket vizsgáltak
A legújabb felmérésben a járvány kitörése utáni ágazati trendeket és fogyasztói attitűdöket vizsgálták Csehországban, Szlovákiában, Görögországban, Romániában és Magyarországon.
A közleményben Robert Johnson, a Glami country managere ismertette: fordulóponthoz érkezett a divatcikkek online kereskedelme, a megkérdezettek fele már többet költ divatcikkek vásárlására az interneten, mint hagyományos üzletekben, a vásárlók 19 százaléka ugyanannyit költ online, mint offline. Nagyjából a fogyasztók ötöde költ többet hagyományos üzletekben, mint az interneten.
A felmérés alapján a fogyasztók az internetes áruházakat elsősorban azért választják a hagyományos boltokkal szemben, mert a keresett termékeket gyakran alacsonyabb áron tudják megvásárolni. Sokan azért is részesítik előnyben az online vásárlást, mert nincs idejük elmenni a fizikai üzletbe (15 százalék szerint), de a fertőzésveszély és a kötelező maszkviselés is visszatartó erő lehet az üzletekbe való ellátogatás szempontjából, 8 százalékuk mondta ezt.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?
Beindul a gazdasági növekedés, egyre több pénze lesz az embereknek és a beruházások is felfuthatnak. Ha sikerül az orosz-ukrán háborúban békét kötni, akkor még inkább kilőhetnek a mutatók Magyarországon. Ezt várják a magyar gazdasági elemzők.
Kiszivárgott dokumentumok részletesen ismertetik a Trump-kormány tervét, amelynek célja az Európában befagyasztott orosz pénzeszközök feloldása és Moszkva visszavezetése a nemzetközi közösségbe.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
„Az EU-csúcsnak vége. A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk. Nagy eredmény!” – hangsúlyozta a miniszterelnök péntek hajnalban.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
