A pincét előzetesen a Kr. u. 2-3. századra keltezik.
„Kiváló állapotban megmaradt ókori pincét tártak fel az ELTE régészei Komáromban, az egykori katonaváros területén. A föld alatti építmény egy olyan csatornázási munka során bukkant elő, amelyet folyamatosan nyomon követnek a szakemberek, így lehetőség nyílt annak pontos dokumentálására és megőrzésére” – olvasható a btk.elte.hu-n.
A cikkből kiderül: a város keleti részében tavasz óta folynak csatornázási munkák. A csőfektetések nyomvonala keresztül vezet az ókori Brigetio legiotáborán és az azt körülvevő katonaváros területén. A munkákat nyomon követik a a Komáromi Klapka György Múzeum és az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének munkatársai. A koordinálást a a Várkapitányság Integrált Nonprofit Zrt. végzi.
„A 4 x 3 méteres, 2 méter mély római kori pincére a Szabadság utcában bukkantak” – mondta az ásatás vezetője, Dr. Bartus Dávid. „Bár az építmény keleti irányban túlnyúlt a tervezett csatorna nyomvonalán, az ottani telek tulajdonosának, Szabó Józsefnek az engedélyével lehetőség nyílt annak teljes feltárására” – írja az oldal.
A vakolt falú pincéhez falépcső vezetett le nyugati irányból, déli oldalán pedig két világítóablak adott némi fényt. Az épületben jól megfigyelhetőek az egykori fapolcok felfüggesztéshez tartozó nyílások és a födémhez tartozó gerendafészkek nyomai. Az ásatások során megtalálták a pince beszakadt tetejének maradványait is, amely alatt több kerámiaedény is megmaradt. A födém alól előkerült a helyiség zárható faajtajának vas zárszerkezete.
A pincét előzetesen a Kr. u. 2-3. századra keltezik. A római korbann valószínűleg nem állt építmény, viszont közvetlenül mellette díszes falfestményekkel és stukkókkal díszített épület húzódott. Miután a pince teteje még az ókorban beszakadt, és a mellette álló épületet is elhagyták, az utóbbi – falfestményekkel borított, stukkókkal díszített – vályogtégla falainak egy része az épület tetőzetével együtt a pincébe dőlt bele, így azok is előkerültek a feltárások során.
Ehhez az épülethez tartozhatott az egyik legszebb lelet, egy épen maradt, női arcot ábrázoló falfestmény részlete is. Számadó Emese, a Komáromi Klapka György Múzeum igazgatója szavai szerint a most megtalált pince már a negyedik hasonló föld alatti építmény az ókori Brigetióból.
„Korábban már 2008-ban és 2014-2015-ben is tártak fel hasonlókat a szőnyi vásártéren Dr. Borhy László professzor vezetésével. A most feltárt építményt az ásatás után gondosan visszatemetik, és az épülő csatornát az építmény falait megóvva vezetik át fölötte” – zárul a cikk.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Jókai Mór csupán 13 éves volt, mikor váratlanul elhunyt az édesapja, akitől Eötvös Károly szerint kivételes tehetségét örökölte.
Összekevert körzetek, megszólalási tilalom és baloldali hátszél – ez derült ki eddig a Tisza előválasztási procedúrájából, amelynek első fordulója nem hozott meglepetéseket.
Jókai Mór hithű református volt, ugyanakkor kiállt a vallásszabadság mellett.
Komárom adott számára tartást, a szülői ház pedig az irodalom és a művészetek szeretetét.
Bejött a kormány terve. Nem kicsit, nagyon.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
Kedélyesen sétált be a miniszterelnök a Várkert Bazárba.
Akár 16 Celsius-fok is lehet.
