Az államtitkár azt is jelezte, hogy az egymillió lakosra vetített 46 magyar halálos áldozattal szemben Szlovéniában 49, Romániában 56, Ausztriában pedig 71 a mutató.
A nyugdíjakról, a koronavírus-járvány miatt a kórházakból hazaküldött betegekről és a kormány gazdasági intézkedéseiről beszéltek a Párbeszéd, az LMP, a DK és az MSZP képviselői napirend előtt kedden az Országgyűlésben.
Párbeszéd: Az Orbán-kormány is elvett egyhavi nyugdíjat az idősektől
Mellár Tamás (Párbeszéd) arról beszélt: igaz, hogy Bajnai-kormány felfüggesztette a 13. havi nyugdíjak kifizetését, 8,3 százalékkal csökkentve a nyugdíjat, de az Orbán-kormány a svájci indexálás feladásával 2010 óta szintén egy havi nyugdíjat vett el az idősektől, és ezt „békeidőszakban”, nem pedig válság idején tette. Úgy értékelt: a kormány által bejelentett egyheti többletnyugdíj mindössze 2 százaléknyi nyugdíjnövekedést jelent. Hozzátette: akkor lenne erkölcsi alapja a kormánynak erről a kérdésről beszélni, ha visszaadnák az általuk, illetve a Bajnai-kormány által elvett egy-egyhavi nyugdíjat, ami 17-18 százalékos emelést jelentene.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára hangsúlyozta: a kormány 2010 óta garantálja a nyugdíjak vásárlóértékét, ennek megfelelően a nyugdíjak reálértéken 11 százalékkal nőttek 2010 és 2019 között, valamint 2017 óta nyugdíjprémium formájában a nyugdíjasok is részesülnek a gazdasági sikerekből, továbbá többször kaptak Erzsébet-utalványt illetve rezsiutalványt. Felhívta a figyelmet arra: Mellár Tamás még 2017-ben is a 13. havi nyugdíj ellen beszélt, és ha rajta, illetve a baloldalon múlna, akkor ezt a magyar nyugdíjasok nem kapnák vissza.
LMP: Hogyan áll vissza az egészségügy működése a járvány után?
Hohn Krisztina (LMP) az egészségügy járvány alatti és az utáni működésével kapcsolatban tett fel kérdéseket. Azt firtatta: készült-e felmérés arról, hogy a kórházakból való hazaküldéseknek milyen következményei lettek, hogy a kórházak visszakapják-e az aktív ágyaikat, illetve hogyan készülnek fel járvány következő hullámára. Az is kérdés, folytatta, hogy mi lesz az elnapolt műtétekkel és újra ágyürítés következik-e, ha a járvány ismét elindul.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint az egészségügyet erős próbára tette a járvány, de csak elismerőleg lehet nyilatkozni a kórházi dolgozókról, annak ellenére, hogy az ellenzék az elmúlt években folyamatosan lesajnálta a magyar egészségügyet. Hangsúlyozta: olyan betegeknek nem kellett távoznia a kórházakból, akiknek ez egészségromlást okozott volna. Hozzátette: ha valahol ebben hiba történt, akkor a betegjogi képviselőhöz, a kórházigazgatóhoz, a tisztifőorvoshoz kell fordulni. Elmondta: az egészségügy fokozatosan újraindul, a koronavírusos betegeknek elkülönített ágyak egyharmadán már a tervezett műtéteket el lehet végezni. Jelezte: a kormány számol azzal, hogy a járványnak nagy valószínűséggel lesz második hulláma, ezért a magyar gyártókapacitásban, így lélegeztetőgépek és más eszközök gyártásában, önellátásra kell készülni, illetve várhatóan járványügyi készültségre lesz szükség.
DK: Az egészségügyre nem költenek, de ami kormánynak fontos, arra jut pénz
Arató Gergely (DK) azzal vádolta a kormányt, hogy a járvány idején nem költ az egészségügyre. Mint mondta, Magyarországon egymillió lakosra 46 halálos áldozat jut, míg ez a szám a cseheknél 28, Lengyelországban 24, Szlovákiában pedig 5. Hangsúlyozta: ez nem az egészségügyi dolgozók hibája, hanem azoké, akik hagyták "lerohadni" az egészségügyet az elmúlt 10 évben, későn adtak védőfelszereléseket a kórházaknak, és nem teszteltek eleget. Bírálta a kormányt azért is, mert szerinte sok százezer munkanélkülinek nem ad érdemi segítséget, ugyanakkor ami neki fontos, arra bőségesen jut pénz. Így többletforrást kap például a Puskás Akadémia, a Nemzeti Atlétikai Központ, a propaganda, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, az egyházi örökség védelme, valamint jut az üzletfeleknek, rokonoknak, barátoknak is – mondta.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a halálozási adatokról szólva jelezte: az egymillió lakosra vetített 46 magyar halálos áldozattal szemben Szlovéniában 49, Romániában 56, Ausztriában pedig 71 a mutató. Úgy értékelt: a 2010 előtti időszakot a pénzszórás jellemezte, majd a válságot megszorításokkal kezelték. Önöknek most az fáj, hogy a jelenlegi kormány nem így kezeli a válságot. Akkor a költségvetés csődbe került, ma egyensúlyban van, akkor elvették a közalkalmazottak egyhavi bérét, most minden tanár és óvónő megkapta a bérét, akkor elvettek a nyugdíjasoktól egyhavi juttatást, most viszont a kormány a 13. havi nyugdíjat visszaépíti – sorolta.
MSZP: érjenek annyit a munkavállalók, mint a haverok!
Szakács László (MSZP) a munkájukat elvesztők érdekében tett lépéseket kérte számon a kormányon. Hangsúlyozta: az MSZP nem segélyt akar adni, hanem munkát szeretne biztosítani azoknak, akik a járvány miatt elvesztették a munkájukat. Rájuk gondolni kell, de ez nem segély, ne nézzék le őket, ők nem érnek kevesebbet most, mint a járvány előtt – szólította fel a kormányoldalt. Azt kérte: a kormánynak „érjenek annyit a munkavállalók, mint a haverok”.
Tállai András közölte, a jelenlegi kormány nem segélyekben gondolkodik, hanem munkában, és ezt a gondolkodást a magyar családok és munkavállalók elfogadták. Elmondta: kormány első döntései között volt a hitelmoratórium kihirdetése, valamint az adócsökkentés, és 1345 milliárdos gazdaságvédelmi alapot hoztak létre a munkahelyek megőrzése és a beruházások támogatása érdekében.
(MTI)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A legnehezebb maastrichti-feltétel a költségvetési feltételek teljesítése, a hiány, illetve az államadósságnak a megfelelő pályára állítása lesz.
A Tisza-kormány mindenkit holmi gyilkos bűnszervezet tagjának tekint, aki közreműködött a 2010 után regnáló kormányzásban.
Sulyok Tamást pontosan olyan jogszabályi keretek között, pontosan olyan jogi és társadalmi legitimitással választották meg, mint az összes többi elődjét.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Elmarad a Velencei Bizottság tervezett budapesti látogatása, miután a magyar kormány nem biztosított lehetőséget a találkozókra – erről Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője számolt be. A vita hátterében az áll, hogy a nemzetközi jogi testület a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos alkotmányos kérdéseket vizsgálná.
Ötmilliós fizetésért toboroznak elnököt a szervezet élére, és láthatóan mindent megtesznek, hogy mindenkit kizárjanak a Fidesz környezetéből.
Az enerigajogász szerint Kapitány István ötletével ellentétben nem a fogyasztói korlátozás a megoldás.
Életemben először felmerült bennem, hogy keresni kellene egy valódi jogállamot és annak az országnak az állampolgárává válni.
