Pozitívban maradhat a kiskereskedelmi forgalom éves átlaga

Az év első két hónapjában folyó áron 14,5 százalékkal, változatlan áron számolva, azaz volumenében 9,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. A GKI számol azzal, hogy a lakosság reáljövedelmének növekedési üteme a vírus miatt kialakult gazdasági helyzetben – elbocsátás, bércsökkentés, munkaidő-csökkentés és a fogyasztói árindex megugrása és egyéb tényezők miatt – csökken. A kijárási korlátozás és a kiskereskedelmi egységek korlátozott nyitvatartása is a forgalom csökkenése felé hat.

Feltételezések az év hátralévő hónapjairól

A prognózis azt feltételezi, hogy 200 ezer új munkanélküli és 100 ezer új félállású dolgozó 6 hónap alatt 250 milliárd forinttal mérsékli a kiskereskedelmi forgalmat. Ugyanakkor a munkanélküliségtől tartók is visszafogják a fogyasztásukat, illetve hitelből is kevésbé vásárolnak majd. Ez további 300-500 milliárd forint forgalomkiesést okozhat.

Az év elején még nominálisan 10 százalék körüli forgalombővüléssel lehetett számolni, ami 1200 milliárd forint lett volna ebben az évben. Ha a forgalom kiesés a feltételezettnek megfelelően alakul, akkor is nominálisan 550-600 milliárd forinttal még mindig emelkedhet 2020-ban a forgalom, ami az áremelkedést figyelembe véve volumenben 1 százalékos növekedést jelentene az egész évre. Amennyiben a feltételezettnél több lenne a munkanélküli és a részmunkaidős foglalkoztatott, akkor a kiskereskedelmi forgalom vissza is eshet a tavalyi évhez képest – állapítja meg a GKI.

Településenként eltér

Az elemzés kitér arra is, hogy az országosan mintegy stagnáló (esetleg visszaeső) kiskereskedelmi forgalom azonban településenként igen eltérő hatásokat okoz. Ahol korábban is kicsi volt az átlagos forgalom, ott elképzelhető, hogy maguk a boltok is végleg bezárnak, így ezek forgalma a szomszédos településeken jelenik majd meg.

(MTI)