A bank nem fizet osztalékot, erről a közgyűlésen döntöttek a tulajdonosok.
Balog Ádám elnök-vezérigazgató a bank közgyűlését követő videokonferencián pénteken azt mondta, hogy az MKB Bank Nyrt. Magyarország leghatékonyabb bankja lett, amely üzleti vállalkozássá vált – jelentette ki. Hozzátette: a bank készen áll, alkalmas arra, hogy szintet lépjen. „Egyedül vagy másokkal” képes arra, hogy nagyobb és erősebb rendszer legyen a következő években, ahogy erre lehetősége lesz – fogalmazott. Közölte, hogy a közgyűlés elfogadta az MKB Bank 2019-es nemzetközi számviteli standardok (IFRS) szerint készült egyedi, nem konszolidált mérlegét 1772,456 milliárd forint mérlegfőösszeggel, és 41,339 milliárd forint adózás előtti eredménnyel.
A közgyűlés az MKB csoport 2019-es IFRS szerinti konszolidált mérlegét 1759,796 milliárd forint mérlegfőösszeggel, és 43,368 milliárd forint adózás előtti eredménnyel fogadta el. A bank a tulajdonosok döntése értelmében nem fizet osztalékot, amit felelős döntésnek nevezett az elnök-vezérigazgató. A jegybank osztalékfizetést korlátozó intézkedésében szereplő szeptember 30-i határidő után újra megvizsgálják ezt a kérdést – fűzte hozzá.
Felidézte: az MKB Bank 70 éves történetének meghatározó periódusa volt a 2015 óta tartó átstrukturálási időszak. Az elmúlt öt évben a menedzsment hatékony szakmai munkával eredményes pályára állította és sikeresen digitalizálta a pénzintézetet. Az MKB csoport sikeres újjáépítése az évről-évre javuló pénzügyi eredményekben is megmutatkozott. A tavalyi évet sok szempontból különlegesnek nevezte: 2019-ben tőzsdére léptek, sikerrel teljesítették az Európai Unió elvárásait és jelentős nyereséget tudtak elérni. Mindezt azzal együtt, hogy az uniós elvárások miatt „nem lehetett céljuk a növekedés”, ahogy a banki versenyben való előrejutás sem. A csoport az átstrukturálási időszak végére, 2019. december 31-re teljesítettnek jelenthette az EU-vállalásokat, ezek alapján várhatóan 2020 közepén lezárulhat az uniós eljárás.
Kitért arra, hogy az MKB csoport a nyereségét a tőkébe fektette, tavaly év végén 22,59 százalékos volt a tőkemegfelelési rátája, ami kimagaslónak számít a magyar bankrendszerben. A csoport saját tőkéje 90 milliárd forintot meghaladó mértékben nőtt az elmúlt öt évben. A portfólióminőség tovább javult 2019-ben, a nem teljesítő hitelállomány (NPL) csökkentése érdekében közel bruttó 41 milliárd forint NPL állományértékesítés történt 2019-ben. Ennek nyomán a nem teljesítő hitelek aránya 4,3 százalékra, 42,8 milliárd forintra csökkent az előző évi 8,4 százalékról, mellyel megközelítették a szektorátlagot. Rámutatott: 2015-ben még jelentős, 263,2 milliárd forintos nem teljesítő kitettsége volt a banknak.
A mindennapokat most a koronavírus-helyzet kezelése tölti ki, a bank 1700 dolgozójából 1100 online dolgozik, a többi 600 kolléga naponta ügyfelekkel találkozik. Digitálisan működnek, hatékonyan alkalmazkodtak a változásokhoz – mondta az elnök-vezérigazgató. Kérdésre közölte: a jegybank által bejelentett tőkepuffer könnyítésnek nagyon örülnek, minden banknak erre van szüksége a gazdaság hatékony finanszírozásához. Elmondta azt is, hogy a lakossági és vállalati ügyfelek 30-35 százaléka nem élt a felajánlott fizetési moratóriummal, ez megfelel a várakozásaiknak. (A magyar állam a pénzintézetet 2014-ben vásárolta meg a Bayerische Landesbanktól.)
(MTI)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
Az elmúlt hetekben Ukrajna fokozta a nyomást a Krím-félszigeten.
