Míg 2010-ben 36 ezren járultak anyakönyvvezető elé, addig tavaly novemberig már 62 ezer pár mondta ki a boldogító igent.
Harminc éve nem látott mértékben nőtt 2019-ben a házasságkötések száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, előzetes adatai szerint. A KSH kedden – a házasság hete alkalmából – az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: 2019-ben „esküvőboom” volt, szeptember végéig többen kötötték össze életüket, mint 2018 egészében. Magyarországon a 1970-es évek közepétől csökkent azok száma, akik hivatalosan összekötötték az életüket.
Az évtizedeken át tartó csökkenés 2010 után fordulatot vett, a házasságkötések száma 2010 és 2016 között csaknem másfélszeresére emelkedett. Míg 2010-ben 36 ezren járultak anyakönyvvezető elé, addig tavaly novemberig már 62 ezer pár mondta ki a boldogító igent. Figyelembe véve az átlagértékeket, a KSH becslése szerint 2019-ben akár a 64 ezres számot is átléphette a frigyre lépők száma, amire csaknem harminc éve nem volt példa. A KSH a magyarországi házasodási szokásokkal kapcsolatban azt írta, hogy 2018-ban a házasodó férfiak átlagos életkora mintegy 3 évvel volt magasabb a nőkénél, átlagosan a férfiak 36,6, a nők 33,5 évesen álltak anyakönyvvezető elé.
Az első házasságkötés ennél fiatalabb korban történik, a nők átlagosan 30,1, a férfiak 32,8 éves korukban mondták ki a boldogító igent. Az először házasulók átlagos életkora 1990 óta mindkét nem esetén több mint 8 évet emelkedett. A számokból az is látszik, hogy az első házasságot kötő férfiak és nők száma eltér egymástól, gyakoribb, hogy újraházasodó férfi vesz el korábban még házasságban nem élő nőt – mutatott rá a statisztikai hivatal. Február 9-16. között tizenharmadik alkalommal rendezik meg a házasság hete rendezvénysorozatot, amely programjaival a családi köteléken belüli együttélés fontosságára hívja fel a figyelmet.
(MTI)
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
Ráadásul az egyik legfontosabb területen. Mutatjuk a részleteket!
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
„Tegnapelőtt is elmentünk bulizni” – dicskszik a hangfelvételen a Tisza Párt elnöke.
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
