Nem vagyok naiv, felkészültem rá, hogy esetleg hátba szúrnak – Kendernay János LMP-társelnök a Mandinernek

A közelmúltban új neve lett az LMP-nek. Mi ennek az oka? Brandváltás?

Nem. Az LMP-nek megalakulásakor három fő vonása volt, ezek közül az egyik a zöldpártiság. Szeretnénk, ha nem csak állítanánk magunkról, hogy zöldpárt vagyunk, hanem ez a nevünkben is megjelenne.

Korábban volt egy sajátos viszonya a többi párthoz, ami ősszel picit változott, nyitottabbá vált. Jelezni szeretnénk ezt a változást, de közben érzékeltetni akarjuk, hogy megmaradunk az eredeti értékeinknél. Az EP-választás óta közbeszéd homlokterébe került a zöld ügy. Látható, hogy a Fidesz is elkezdett foglalkozni a kérdéssel. Az LMP célja, hogy a közbeszéd változzon és a az ökopolitika és a környezetvédelem témája folyamatosan napirenden legyen. Erős zöld programmal készülünk a ’22-es választásokra is.  

Ha már környezetvédelem, mit szól a kormány klímastratégiájához?

Sokáig tagadták, hogy a probléma egyáltalán létezik, de én már vártam, hogy a miniszterelnök is erre az útra tér, hiszen a kormánynak kötelessége ebben a fiatalokat is érintő témában cselekednie és irányt mutatnia. Ugyanakkor

Ne felejtsük a külügyminiszter kijelentéseit, a német autóipar érdeke fontosabb, mint a klímavédelemé.

A miniszterelnök az évértékelő beszédében konkrét cselekvési tervet jelentett be, elég konkrét intézkedésekkel.

A folyókból kiszedni a műanyagokat meg fát ültetni, nem nagy húzás, ezzel civilek is foglalkoznak. Ha erdőtelepítésről beszélnénk, azt mondanám, hogy ennek van értelme. Átfogó stratégiára lenne szükség.

Többek között épp erdőtelepítésről van szó. Hat százalékkal tervezik növelni az ország erdőterületeit. Az agrárminiszter bejelentette, hogy amellett, hogy növelik az állami erdők területét, duplájára növelik a magánerdők telepítési támogatását.

Mi a természetes erdőterületek növeléséért állunk ki, mert ezek ökológiai szolgáltatása képes az éghajlatváltozási hatásokat mérsékelni. Félő, hogy a kormány a faültetvényeket is erdőnek tekinti. A klímavédelem meg strukturális változásokat igényel, és vitatom, hogy erre megvan a hajlandóság. Hiszen eddig éppen tagadták a klímaváltozás tényét is. Tehát ezt a váratlan fordulatot én csak egy újabb politikai terméknek tekintem, és nem látom mögötte a valós akaratot. A Fidesz beállt a sorba, zöldülni akar, hiszen a zöld ügy központi téma lett immáron az európai politikában is.

és itt az többi pártot is illeti kritika, hiszen hirtelen ők is nagyon elkezdtek „zöldülni”. De mi vagyunk az egyetlen párt, amelyik régóta valóban tesz a klíma- és környezetvédelemért, és mi vagyunk az Európai Zöldek egyetlen magyarországi tagpártja. És idén ünnepeljük az ökopolitika parlamenti képviseletének tízéves évfordulóját is. Tehát mi, zöldek ott vagyunk már tíz éve a parlamenti patkóban.  

„Hirtelen a többi párt is nagyon elkezdett zöldülni”

Az LMP-vel kapcsolatos aktuális hír, hogy lehetséges, hogy újra egyesülnek a Párbeszéddel. Mi a helyzet most ezzel kapcsolatban?

Ez nem új téma, hiszen nyáron, amikor társelnökké választottak, elkezdtem arról beszélni, hogy az LMP meghirdeti a nyitás politikáját. Ez azt jelenti, hogy szívesen nyitunk mindenki felé, aki az LMP-hez vagy civil zöld környezetvédő közösséghez tartozott. Ez érvényes más pártok politikusaira is. Magyarországon szükség van egy erős zöldpártra. Ennek az alapjait próbálja az LMP lefektetni, de a magyar politikai térben lehet, hogy jóval több potenciál van, mint hogy ezt csupán a mai LMP-re építsük.

A két párt nagyon kevés ügyben képvisel különböző álláspontot. A választópolgárokat meg lehetne kímélni attól a dilemmától, hogy kire is szavazzon, amikor a zöld ügy képviseletét szeretné választani.

Ön tehát támogatná ezt a közeledést avagy egyesülést? Vagy nem szervezeti, hanem személyi szintre gondol?

Én nem egyesülésről beszélnék. Az én vízióm, hogy 2022-ben legyen egy erős zöld frakció a parlamentben. Másodlagos, hogy ebben a képviselőcsoportban mely pártok politikusai ülnek. A lényeg, hogy az LMP és a Párbeszéd frakcióinál erősebb csoport legyen.

Ki kezdeményezte a két párt közeledését? Mindkét oldalról volt nyitás?

Nem akarom ezt kizárólag magamnak tulajdonítani, de volt szerepem benne, hogy elkezdtünk erről nyilvánosan is beszélni. Az önkormányzati választásra való felkészülés alatt az ellenzéki pártokban egy korábban megismert együttműködési készség alakult ki. Ebben az egyik legerősebb kapocs a volt LMP-sek közt jött létre.

Ehhez az LMP-nek is komolyan változtatnia kellett az álláspontján, hiszen korábban a Schiffer András nevével fémjelzett függetlenségi doktrínát követték. Tényleg mit szól a párt korábbi közismert politikusai, Schiffer András és Hadházy Ákos véleményéhez, akik politikai szempontból érdektelennek nevezték két pár százalékos párt közeledését?

Nem akarok nekik üzengetni ezzel kapcsolatban. Tisztelem Schiffer András munkáját, az ő hívására jöttem az LMP-be, és ha az LMP tagja lenne, vitatkoznék is vele arról, hogy

Mi köszönjük, jól vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy Magyarországon egy erős zöld frakcióra van szükség és ez csak együttműködve lehetséges.

„Amit korábban képviseltünk, ma már nem fenntartható”

Van bármiféle tárgyalás, egyezkedés az LMP és a Párbeszéd egyesüléséről?

Én azon vagyok, hogy minél több ilyen beszélgetésre kerüljön sor. Ez az egész folyamat akkor lesz sikeres, ha minél több szinten történik meg. Ez nem egy felülről vezérelt dolog kell, hogy legyen, hanem az önkormányzati szinttől a pártvezetésig minden szinten meg kell találni a közös témákat, együttműködési lehetőségeket.

Tényleg, mit szól az egészhez a tagság?

Melyik pártban?

Az LMP-re gondoltam. Most elárulta magát! Ennyire tájékozott a Párbeszéd belső ügyeivel kapcsolatban?

Nem, nem! (Nevet) Nagyon örülök neki, hogy nem éltem át a pártszakadást, hiszen még nem voltam az LMP-ben. De pont emiatt léptem be az LMP-be, mert úgy gondoltam, hogy egy rendkívül értékes közösség, amit támogatni kell. Épp ezért nem vagyok érzelmileg érintett az ügyben, mint sokan mindkét pártban.

Úgy érzem, lehet szerepem abban, hogy racionálisan, érzelmektől mentesen közelítsünk az együttműködés felé. Tudom, hogy sokan vannak mindkét pártban, akikben az élmény okán vannak bizonyos „becsípődések”, sérelmek ezzel kapcsolatban. Azon szeretnék dolgozni, hogy ezeket kezelni tudjuk; de ez csak akkor tud működni, ha belátjuk, hogy nekünk, zöldpártoknak nem egymás konkurenciájának, hanem társaknak kell lennünk a környezetvédelem, a klímavédelem képviseletében. Egyébként más pártokban is látok olyan általam nagyra becsült, potens politikusokat, akik a zöld ügyet képviselik, és akiket szívesen látnék akár az LMP-ben is.

A Hír TV február elején közölte, hogy a Párbeszéd belső stratégiai vitairata szerint a párt nem támogatja a közös szervezet létrehozását a jelenlegi LMP-vel, inkább az önök pártjának további eróziójából, profitálhatna. Erről is tudott? Mit szól a dokumentumhoz?

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke is elmondta, hogy ez egy vitairat, amelynek kiszivárogtatásával a pártot szeretnék megbélyegezni. Az idézett elképzelés tehát egy lehetséges, de nem kizárólagos forgatókönyv. A pártok már csak így működnek; a számukra legkedvezőbb forgatókönyvet kell kiválasztaniuk. Egy ilyen helyzetben egészen szélsőséges elképzelések is felvetődhetnek, de ez teljesen rendben van, ha nem így lenne, akkor lenne baj. Nálunk is számos forgatókönyv létezett és létezik a mai napig. Itt az a kérdés, hogy ebben az időszakban, amikor szépen kikristályosodnak a pártok viszonyai, hol vannak azok a közös pontok, ahol a Párbeszéd és az LMP találkozik.

Nyolcadik hónapja ön az LMP egyik vezetője. Visszatekintve hogy látja, mennyit sikerült megvalósítania a vállalt célokból?

Három különböző problémakör megoldását tűztem ki célul. Az első az előző vezetésektől örökölt problémás belső ügyek, fegyelmi eljárások, kizárások, kilépések halmaza.

A vezetéstől eltiltott Schmuck Erzsébet társelnök lett, ezt tekinthetjük a megoldás indikátorának?

Nem akarom a dolgot egyes személyekre kihegyezni, de azt hiszem igen, úgy érzem sikerült rendezni ezeket a problémákat. A pártunk stabilizálta magát, lezárta a belső viszályokat. A második problémakör szintén örökölt dolog, a párt korábban meghatározott választási stratégiája, amely

hogy milyen módon induljon az önkormányzati választásokon. Mi ezen a szűk mozgástéren belül próbáltuk elérni, hogy a legtöbb jelöltünk nyerni tudjon. Ez, úgy érzem, sikeres volt, hiszen negyvennégy képviselőnk van, ami ugyan kevesebb, mint a korábbi ötvenvalahány, de minőségben nagyot ugrottunk, hiszen több helyen alpolgármestereink vannak és általunk támogatott jelöltek lettek polgármesterek, továbbá képviselőink tanácsnoki, bizottsági elnöki pozíciókban mutathatják meg, hogyan lehet felelősségteljes zöldpolitikát integrálni egy koalíciós kormányzásba.

Ez mind nagyon szépen hangzik, de ha más oldalról közelítünk, már kevésbé idilli a kép az LMP szempontjából. Budapesten még polgármester-jelöltjük sem volt és egyetlen megyei közgyűlési listát sem állítottak. Ráadásul a legutóbbi mérések szerint nem sokat javultak az EP-választás óta, hiszen a pártot jelenleg a legtöbb közvéleménykutató 3 százalékra méri.

Az önkormányzati választások eredménye egyfajta realitást tükrözött.

arról például szó sem volt, hogy Budapesten polgármesterjelöltünk vagy főpolgármester-helyettesünk lehet. Az EP-választás előtt jobbak voltak az LMP tárgyalási pozíciói, de elfogadtuk az eredményt és mindazt, ami ezzel jár: lehetőség és politikai felelősség. Ez és a korábban elfogadott stratégia behatárolta az új vezetés lehetőségeit.

„Három problémahalmaz megoldását tűztem ki célul”

Mi volt a harmadik megoldandó problémakör? Tavaszra ígérték, hogy új alapszabályt fogadnak el, amely javítja az LMP vezethetőségét, azaz bővíti az elnökség jogköreit. Erről van szó?

Ennél összetettebb célt tűztem ki: az LMP-t rendbe tenni úgy politikai-, mint pénzügyi és stratégiai szempontból, hogy a 2022-es választásra egy erős, stabil szervezetként tudjon készülni. Ez a folyamat jelenleg zajlik. A legutóbbi kongresszuson több alapszabály-módosítást fogadtunk el: csökkentjük a testületek tagjainak a számát, világosan meghatározzuk a belső szervezeti jogköröket. A folyamat még tart,

Az LMP nyáron tartja majd a tisztújítását. Újra elindul a vezetői posztért?„

Igen, nagyon szívesen folytatnám az elkezdett munkát. Egészen addig, amíg van bennem erő és úgy érzem, hogy a párt tagjaiban van fogadókészség arra, amit én képviselek és ahogy a párt érdekeit képviselem.

Ön a magyar belpolitikai életben viszonylag kevéssé ismert politikus, nagyjából annyit tud a nagyközönség, hogy több mint húsz évig diplomata volt. Mivel foglalkozott?

Huszonnyolc évet töltöttem a pályán. Én voltam az első külügyes, akit 1992-ben gyakornokként az Európai Bizottsághoz delegáltak, majd öt évet voltam Brüsszelben. Az első Orbán-kormány idején a Külügyminisztériumban főosztályvezető voltam, schengeni határokkal és migrációval foglalkoztam, 2003-ban az akkori szocik felállítottak, kitettek a rendszerből. Elküldtek volna nagykövetnek, de megköszöntem a lehetőséget és inkább visszatértem a szakdiplomáciához.

Nem országgyűlési képviselő vagy polgármester, kevés a nyilvános szereplése, és az sem jellemző, hogy erős, akár megosztó kijelentéseket tesz. Nem olyan, mint egy tipikus magyar pártelnök. Ez tudatos, vagy ilyen a személyisége? Esetleg a diplomata-mentalitás eredménye?

Azt hiszem ez egy egészséges helyzet. Nyolc-kilenc hónapja lettem a magyar belpolitika közvetlen szereplője. Döntenem kellett, hogy folytatom-e a diplomata karrieremet vagy váltanom kell, én pedig

A társaim előtt úgy aposztrofáltam magam, hogy „az átmenet embere” szeretnék lenni, aki olyan változáson segíti át az LMP-t, amely sikeressé teszi. Ehhez nem feltétlenül az erős kijelentésekre vagy önmagam előtérbe helyezésére van szükség. 

„Szívesen folytatnám az elkezdett munkát”

Az LMP-nek a jelenlegi időszakában épp egy diplomatára volt szüksége?

Azt hiszem, ez jót tehet. Legalábbis bízom benne, hogy igen. Én nem fogok olyan kijelentéseket tenni, amelyekre összeszalad a falu apraja-nagyja. Bár az utóbbi időben olyan politikai helyzetek alakulnak ki, amik egyre markánsabb megnyilvánulásokat eredményeznek. Emellett folyamatosan bővítem a tudásomat, többek között egy éves humánökológiai képzésen vettem részt, mert a munkámban korábban összegyűjtött releváns szakpolitikai ismeretek mellé úgy éreztem, erre is szükségem lehet. Örülök, hogy a kormány elkezdett zöld témákkal foglalkozni, mert így olyan területen tudunk politikai ütközetet vállalni a kormánnyal, amelyen mi otthon vagyunk, és ebben nekem is lehet részem. Már az EP kampányunk is erről szólt, Európa zöld lesz vagy nem lesz üzenettel. Más meg migránsozott. Az ellenzéki térfélen pedig most az a fontos, hogy képesek legyünk egymásnak kezet nyújtani.

A „nyitás politikáját” hirdette meg. Az, hogy a Párbeszéd felé közelednek érthető, hiszen közösek a gyökerek és hasonló politikát képviselnek, de mi a helyzet a többi párttal? Vegyük a Párbeszéd szövetségesét, az MSZP-t. Feléjük is nyitna?

Az LMP az önkormányzati választáson az összes ellenzéki párt felé nyitott volt, és a visszajelzések szerint ez egy jó irány. Ennek az alapja az a „zöldminimum” volt, amit kínáltunk másoknak az együttműködés keretében. Párt szintjén való együttműködésről nem tudok nyilatkozni, de

Velük nagyon szívesen dolgozunk együtt valamilyen formában. Az Orbán-kormány tevékenysége együttműködésre kényszerített minket, ellenzéki politikusokat, és úgy érzem, ezt mára sikerült is megvalósítani. Ennek következményeként például Budapesten meglepetésszerűen átalakultak a politikai erőviszonyok az ellenzék javára. És ez az LMP-nek is köszönhető.

Nem fél attól, hogy ha az LMP továbbra is – nevezzük így – naiv, idealista módon politizál, előbb-utóbb jobb estben partvonalra szorítják, rosszabb esetben elárulják, hátba szúrják önöket a „szövetségesek”?

A diplomácia nem csak a konszenzusra törekvésről szól, ez a szakma nagyon kemény terep. Közel harmincéves diplomáciai tapasztalattal a hátam mögött úgy érzem, kellőképpen fel vagyok készülve erre.

Tehát nincs önben naivitás.

Ó, abszolút nincs!

Képek: Ficsor Márton