A közbeszerzési szabályozás biztosítja azt, hogy a közpénzek elköltése átlátható rendben, világos keretek között történjen – közölte a miniszter.
Kevés terület hatja át olyan mértékben a mindennapok gazdaságát, mint a közbeszerzés, tavaly a közbeszerzési eljárások szerződés szerinti összértéke 3430 milliárd forint volt, amely a bruttó hazai termék (GDP) 7,5 százalékának felel meg – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden egy szakmai konferencián, Budapesten. Gulyás Gergely A közbeszerzési törvény aktuális módosításai címmel tartott konferencián mintegy 500 résztvevő előtt közölte: a közbeszerzési szabályozás biztosítja azt, hogy a közpénzek elköltése átlátható rendben, világos keretek között, az uniós irányelveknek is megfelelő szabályok szerint történjen.
Ha a közpénzek elköltése nem a szabályosság és ellenőrizhetőség mellett történik, akkor nem csupán vitákra ad okot, hanem torzítja a versenyt – tette hozzá. A szabályokat úgy kell alakítani, hogy egyensúlyban legyenek az átláthatóságot szolgáló szigorú eljárási kötöttségek és a hatékonysági szempontok – tette hozzá. Kiemelte, hogy a jövőben az eljárások túlnyomó része nyilvános hirdetménnyel indul majd.
Magyarországot az Európai Bizottság részéről leginkább azért éri kritika, hogy a verseny szintje alacsony, sok az egyszereplős közbeszerzés. Az informatika és az egészségügyi beszerzések területén az egyszereplős közbeszerzések száma és aránya nagyon magas. Ezen igyekeztek az informatikában intézményi változtatásokkal olyan előremutató módosulásokat elérni, amelyek már az idén eredményesek lehetnek, az egészségügyben ezek a döntések most születnek meg – jelentette be a miniszter. Gulyás Gergely indokolt elvárásnak nevezte, ha hogy vannak olyan területek, ahol az egyszereplős közbeszerzési eljárások aránya jelentős, akkor ott a jogalkotó is járuljon hozzá számuk csökkentéséhez.
Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke elmondta, hogy tavaly az eredményes közbeszerzési eljárások száma meghaladta a 9800-at. Mintegy 2300 eredménytelen volt, amit szerinte csökkenteni kellene, így mindent meg kell tenni a közbeszerzési eljárások pontosabb előkészítéséért. Az elnök kiemelte: Brüsszelben a tagállamokra nézve csupán a nagyértékű beszerzések alapján számolnak statisztikát, Magyarország esetében ez az összes eljárás mindössze 26 százalékát teszi ki. A magyar Közbeszerzési Hatóság emellett a fennmaradó 74 százalékot is elemzi. A közbeszerzési eljárások számának közel 50 százalékát tavaly az építési beruházások jelentették, 31 százalék az árubeszerzésre, 20 százalék pedig a szolgáltatásokra irányult – tette hozzá az elnök.
(MTI)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
Az elmúlt hetekben Ukrajna fokozta a nyomást a Krím-félszigeten.
