Megkérdeztünk egy szakértőt, Konopás István méhészmestert, mi a véleménye a témáról.
A szakértő szerint jogszabályok írják elő, hogy hol és milyen körülmények között lehet méheket telepíteni. Egy méhlegelőt kaptárostul, méhestül felkereső méhésznek is szigorú előírásoknak kell megfelelnie. Például a méhkaptáraktól 200 méterre ki kell helyezni a „veszélyes” táblát, a kasokat minimum tíz méter távolságra tehetik le az úttesttől, 2-4 méterre a méhek röpülésirányától. Ráadásul a lapunk által megkérdezett méhész tudomása szerint közterületre nem is lehet méheket kitelepíteni.
További kérdéseket vet fel a szakértő szerint, hogy a kaptár röpnyílását – ahol a méhek ki tudnak jönni – milyen irányba helyezzék, hiszen egy buszmegállóban bármelyik irányból jöhetnek járókelők. Nyári időszakban egy kaptárban 60 ezer méh is van, a méhek gyakran tájolnak, ami azt jelenti, nagyobb méhtömeg méhlegelő után néz, ilyenkor több ezer méh körbe-körbe röpköd a kaptár környékén. Nem beszélve arról, hogy a méheket folyamatosan kezelni kell, vízzel teli itatókra van szükségük. Télen nyugalomra van szükségük a szorgos állatoknak, nem a villamos zakatolására. A mézgyűjtő rovarok ráadásul nem piszkítanak a kaptárba, tavasszal jönnek ki tisztulni, a bélsarukat a légtérbe ejtve. Ezt szenvedhetik el tavasszal azok, akik munkába menet a megállókban várják a buszt – nyilatkozza a méhész.