Elképesztő: Sárkány Zalán világbajnok! (VIDEÓ)
A 21 éves úszó aranyérmet nyert 800 méter gyorson szombaton a Duna Arénában zajló rövidpályás úszó-világbajnokságon.
Lehet méhekkel zöldíteni a várost?
Írta: Szilvay Gergely
A Hír TV arról tudósított: a VIII. kerületi baloldal a város zöldítésére méheket akar telepíteni a buszmegállókhoz – lapunknak a kerületi alpolgármester reagált az állításokra.
Megkérdeztünk egy szakértőt, Konopás István méhészmestert, mi a véleménye a témáról.
A szakértő szerint jogszabályok írják elő, hogy hol és milyen körülmények között lehet méheket telepíteni. Egy méhlegelőt kaptárostul, méhestül felkereső méhésznek is szigorú előírásoknak kell megfelelnie. Például a méhkaptáraktól 200 méterre ki kell helyezni a „veszélyes” táblát, a kasokat minimum tíz méter távolságra tehetik le az úttesttől, 2-4 méterre a méhek röpülésirányától. Ráadásul a lapunk által megkérdezett méhész tudomása szerint közterületre nem is lehet méheket kitelepíteni.
További kérdéseket vet fel a szakértő szerint, hogy a kaptár röpnyílását – ahol a méhek ki tudnak jönni – milyen irányba helyezzék, hiszen egy buszmegállóban bármelyik irányból jöhetnek járókelők. Nyári időszakban egy kaptárban 60 ezer méh is van, a méhek gyakran tájolnak, ami azt jelenti, nagyobb méhtömeg méhlegelő után néz, ilyenkor több ezer méh körbe-körbe röpköd a kaptár környékén. Nem beszélve arról, hogy a méheket folyamatosan kezelni kell, vízzel teli itatókra van szükségük. Télen nyugalomra van szükségük a szorgos állatoknak, nem a villamos zakatolására. A mézgyűjtő rovarok ráadásul nem piszkítanak a kaptárba, tavasszal jönnek ki tisztulni, a bélsarukat a légtérbe ejtve. Ezt szenvedhetik el tavasszal azok, akik munkába menet a megállókban várják a buszt – nyilatkozza a méhész.
Egy ilyen ötlet méhegészségügyi kérdéseket is felvet. A méhészet komoly szakma, aki tudás nélkül adja fejét erre a hivatásra, óriási károkat okozhat méhésztársainak, méhészeteket tehet tönkre. Nem hiába kiemelt célja az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek (OMME), hogy minden kezdő méhész alapvető, minimális oktatásban részesüljön – mondja végül a szakértő.
Frissítés: cikkünk megjelenése után megkereste lapunkat Erőss Gábor, a nyolcadik kerület alpolgármestere, szerinte nem akarnak méhkaptárokat telepíteni a buszmegállókba. Erőss a kerület klímavédelmére tervére hivatkozva állította.
A kerület klímavédelmi tervének munkaanyagában ez olvasható: „Zöldtetős utasvárók: Kezdeményezzük a BKK-nál, hogy új klímabarát utasvárók létesüljenek zöldtetőkkel, amelyek állatoknak is élőhelyet adnak, különösen méheknek, amelyeknek zöldfelületeink fenntartása szempontjából kulcsszerepe van”.
Ez ügyben is megkérdeztük a méhészmestert. Konopás István szerint „teljesen mindegy, hogy kaptárban a földön, avagy az utasok felett elhelyezett tetőn vagy tetőben vannak a méhek, a mézgyűjtők ugyanúgy viselkednek a kaptárban, a szalmakasban, faodúban vagy a tetőben, és mindenhol ugyanúgy kiröpülnek.” Mint mondta, a tetőn vagy tetőben elhelyezett méhek kezelése még körülményesebb a méhész számára, mint a földön. Márpedig a méheket kezelnie kell egy szakembernek: ha nem kezelik őket, komoly betegségeket terjeszthetnek, azzal megfertőzve más, gondosan kezelt méhészetek méheit, rosszabb esetben azok teljes kipusztulását okozva.