Az ülésen Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára hangsúlyozta: a beruházás a Déli városkapu elnevezésű városfejlesztési program keretében készülne el, és a közlekedési beruházások, az új hidak, a HÉV-vonal rekonstrukciója révén Csepel végre a főváros szerves részévé válhat. Miközben a sportlétesítményekre hazai forrás kell, a közlekedési fejlesztésekhez felhasználhatók a 2021 és 2025 közötti uniós támogatások – fűzte hozzá. Mindez pedig azt is jelenti – folytatta -, hogy az elmúlt hetven év legnagyobb egységes városfejlesztési projektje valósulhat meg Budapesten.
Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke és Vágó Imréné, a Csepeli Diák Atlétikai Club vezetője is úgy nyilatkozott az ülésen, hogy a stadion megépítése és a világbajnokság nagy lökést adhat a magyar atlétika fejlődésének. Az ülés végén az a határozat született, hogy a XXI. kerület kiáll a Budapesti Atlétikai Központ és Közpark, a hozzá kapcsolódó zöldterület-növelő és közlekedési beruházások megvalósítása, valamint az atlétikai világbajnokság megrendezése mellett. A képviselő-testület 11 igen szavazattal, 5 ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el határozati javaslatot.
Budapest tavaly kapta meg a 2023-as vb rendezésének a jogát, jelenleg viszont még nem lehet tudni, hogy a főváros új vezetősége hozzájárul-e a vb-hez szükséges stadion megépítéséhez. Karácsony Gergely főpolgármester, miután részt vett a november 6-ai kormányülésen, közölte: azt kérte, hogy várják meg a közgyűlés november végi ülését; addig részletesebben tájékozódnak az atlétikai világbajnokságról és a hozzá kapcsolódó beruházásokról.