Orbán: Amikor megkérdőjelezik a magyar jogállamiságot, a becsületünkbe lépnek bele

Az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága hétfőn megerősítette múlt heti döntését, amely szerint összeférhetetlenség van az eredeti magyar jelölt, Trócsányi László biztosi pozíciója, valamint a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tevékenysége között. Orbán Viktor az Antti Rinne finn miniszterelnökkel tartott budapesti sajtótájékoztatón kérdésre közölte: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke délután azt kérte tőle, jelöljön más biztost. A miniszterelnök erre azt felelte: „különleges helyzetben” van, tekintettel arra, hogy Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter a Fidesz listavezetője volt az EP-választáson, és előre jelezték, hogy biztosjelöltként számítanak rá. Ez a lista 53 százalékot kapott, „azt gondoltuk, ez egy erős, demokratikus legitimáció lesz, és ez megkönnyíti a bizottság elnökasszonyának és az EP-nek a döntését is”, de ez nem így történt – fejtette ki.

„Nem utasítottam el az elnökasszony kérését, de

a magyar nép helyett” – közölte a kormányfő, aki ezért – mondta – egy technokratát jelölt a posztra, nem pedig egy politikai delegáltat. Megjegyezte, a portfólióban nem történt változás. A miniszterelnök Várhelyi Olivért az EU működésének ismert szakembereként jellemezte.

Orbán nem akar fejmosást jogállamiságügyben

Orbán Viktor a jogállamiságra vonatkozó kérdésre a sajtóértekezleten arról is beszélt, hogy a magyarok nem voltak olyan szerencsések, mint a finnek, mert a második világháború után bennünket megszálltak, itt diktatúra volt több mint negyven évig. Kijelentette: a jogállamiság ezért Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés. „Amikor kérdőre vonnak bennünket vagy megkérdőjelezik a magyar jogállamiságot, akkor

– mondta a kormányfő, hangsúlyozva: a nemzetközi kapcsolatok nem arra épülnek, hogy egyik ország sértegetheti a másikat, hanem a kölcsönös tiszteletre, tények, bizonyítékok nélkül pedig nem vádoljuk meg egymást.

Nehéz dolog – folytatta – jogállamisági teljesítményeket összemérni: van például olyan jogintézmény, amely Magyarországon létezik, és a jogállamiság alapja, Finnországban viszont nincs. „De nem mondanám azt, hogy ettől Finnország egy gyengébb jogállam, mint Magyarország” – tette hozzá. „De nem javaslom, hogy odajussunk Európában, hogy egyik miniszterelnök vagy bármely tisztségviselője az uniónak egy másik országba ellátogat, hogy megmossa a fejét jogállamiságügyben, mert akkor sok minden lesz, de európai egység nem” – fogalmazott Orbán Viktor.

Kiemelte: Közép-Európában a demokrácia, a sajtószabadság, az alkotmányosság nem egy politikai játék, hanem becsületbeli ügy, „komolyan vesszük, és szeretnénk, ha más is komolyan venné, és nem használná politikai fegyverként Magyarország ellen”. De persze

– mondta.

A jogállamiság és az uniós támogatások összekapcsolásának ügyében szintén kérdésre a miniszterelnök közölte: ma is létezik egy mechanizmus az EU büdzséjében, mely szerint ha egy ország, úgy tűnik, nem tud jól gazdálkodni a rá bízott pénzzel, akkor a bizottság nem folyósítja a támogatást. Most ezen kívül, a finn miniszterelnök is erről beszélt, létre akarnak hozni egy másik mechanizmust is – közölte, hangsúlyozva, hogy ebben az esetben egy kiérlelt javaslatra van szükség, amely választ ad a legfontosabb jogi kérdésekre. Egyelőre azonban ilyet nem lát – folytatta -, ma inkább politikai szlogenről van csak szó, nem pedig egy leírt javaslatról. Magyarország ezt nem tartja szükségesnek, de minden kiérlelt javaslatot megfontol – tudatta, ezért az erről szóló megbeszélések folytatására kérte finn kollégáját.

A finn és a magyar elképzelések sok kérdésben egyeznek

A magyar-finn kétoldalú kapcsolatokról Orbán Viktor azt mondta: bár minden feltétel adott ahhoz, hogy a kapcsolatok a gazdaságban is olyan jók legyenek, mint a kultúrában és a politikában, ám a gazdasági együttműködés volumene és minősége mégsem kielégítő. Ezért abban maradtak a finn miniszterelnökkel, hogy a következő időszakban keresni fogják a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok arányát, összetételét javító eszközöket. Energetikai kérdésekben a miniszterelnök azt közölte: a finn kormányfő lényegében ugyanazt gondolja országa energiajövőjéről, mint Magyarország. „Mi is úgy látjuk, hogy atomenergiára és mellette megújuló energiákra kell építeni a jövőt” – jelentette ki, hangsúlyozva: atomenergia nélkül nem lehet elérni a klímacélokat. A magyar energiaprogram szerint 2030-ra az általunk termelt energia 90 százaléka karbonmentes kibocsátású lesz – tette hozzá.

Európai kérdésekről szólva Orbán Viktor kiemelte: egyetértettek abban, hogy a most felálló európai intézményeknek sokkal erősebben és többet kell összpontosítaniuk arra, amiben egyetértünk, és kevésbé arra, ahol nézetkülönbségek vannak. Azt várják, hogy a hivatalba lépő új intézményvezetők egy sikeresebb öt évet vezényelnek majd le, mint amilyen mögöttünk van. A konfliktusok számát a reményeik szerint sikerül csökkenteni, az egyetértéseket pedig növelni – fogalmazott, azt is remélve, hogy a finn miniszterelnökkel is mélyebb kapcsolata lesz.

A nyitóképen: Orbán Viktor Antti Rinnét fogadja Budapesten. (Orbán Viktor/Facebook)

(MTI)