Szabó Tímea bekóstolta Kövér Lászlót, de beletört a foga
Tímea semmit sem tanul és semmit sem felejt.
Európában a halál kultúráját szolgálják, akik azt hirdetik, hogy a gyermekvállalás magánügy, amelyet az államnak tabuként kellene kezelnie – jelentette ki az Országgyűlés elnöke.
„Minden ország, amely magával meghasonlik, elpusztul, és egy város, vagy háznép sem állhat meg, amely meghasonlik magával” – kezdte a III. demográfiai csúcs délutáni szekcióját megnyitó beszédét Máté evangéliumát idézve Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Nincs súlyosabb egyéni vagy közösségi meghasonlás annál, mint ha a jelenben elérhető jólét érdekében biológiai értelemben lemondunk a jövőről, ha az életet nem akarjuk továbbadni – jelentette ki.
Az élet értelme az élet esélyének továbbadása, és ez nem pusztán egy elvont etikai- és morálfilozófiai megfontolásból fakadó egyéni kötelezettség, hanem közösségi szempontból fakadó társadalmi és gazdasági szükségszerűség – hangsúlyozta.
Hatmillió abortusz és népesedéspolitikai fordulat
Magyarország az egyetlen európai ország, amelyben csaknem négy évtizede kevesebben születnek, mint amennyien meghalnak, ebben pedig nagy szerepe volt annak, hogy a kommunista uralom alatt „hangulatjavító intézkedésként” teljesen szabaddá tették az abortuszt.
„A totális elnyomásba vetett nemzetnek egyetlen területen engedték a szabadságot: a kollektív öngyilkosság terén” – fogalmazott.
1956 és 2017 között hatmillió legális abortuszt végeztek Magyarországon. Ez a szám magasabb, mint hazánk az első- és második világháborús embervesztesége, a trianoni békediktátum által elcsatolt hárommillió magyar, valamint az 1956-os forradalmat követően az országból elmenekült kétszázezer magyar lélekszáma együttvéve.
Ezek a számok önmagukban is megmagyarázzák és indokolják a kormány által 2010-ben végrehajtott népesedéspolitikai fordulatot, amelynek célja, hogy 2030-ra elérjük a 2,1-es termékenységi arányszámot, azaz önerőből, migráció – különösképpen illegális kényszermigráció – nélkül biztosítsuk a társadalom reprodukcióját. Biztató, hogy a 2010-es 1,29-ről 1,49-re nőtt a termékenységi mutató, nő a házasságkötések száma, csökken a válások és abortuszok száma, tavaly pedig 2010-hez viszonyítva csaknem nyolcvan százalékkal csökkent a népesség tényleges fogyásának üteme.
Az élet és a halál kultúrája
„A jó és a rossz, a halál és az élet, a halál kultúrája és az élet kultúrája közti hatalmas és drámai küzdelem előtt állunk” – idézte Szent II. János Pál pápa 1995-ös az Élet evangéliuma című enciklikáját a házelnök, hozzátéve, hogy ma, negyedszázaddal később a szemünk előtt zajlik ez a drámai küzdelem, ami tragikus lehet, ha alulmaradunk benne. Mindenkinek, a politikusoknak és a demográfusoknak is el kell dönteniük, hogy az építők, vagy a rombolók oldalára állnak ebben a küzdelemben.
ha ugyanis nincsenek természetes – családi, vallási, nemzeti – közösségek, akkor nem lehet közjóra hivatkozva szabályok alá vetni a magánérdeket, megszűnik a közerkölcs, a közérdek, nem lesz értelme a közakaraton alapuló államnak, nem lesz értelme a demokráciának. Így korlátozhatatlanná válik a magánérdek és a magánakarat. A globalizmus a gyengék erősek általi kifosztásának új ideológiájává válik, amelynek köszönhetően Európa diktatúrába, vagy anarchiába süllyed és az európai közösségek végzetesen meghasonlanak önmagukkal.
Európában a halál kultúráját szolgálják, akik azt hirdetik, hogy a gyermekvállalás magánügy, amelyet az államnak tabuként kellene kezelnie – még akkor is, ha ezzel az állam lemond az általa szolgált közösség legelemibb érdekének érvényesítéséről, puszta fennmaradásának biztosításáról – jegyezte meg.
Ez az egyén és a közösség épp olyan, egymással szemben történő kijátszása, egyiknek a másik alá való teljes alárendelése, mint amit ellenkező előjellel a kommunizmus és a nácizmus is megtett. A következménye is hasonlóan borzalmas lesz – közölte.
és az európai meghasonlást csak akkor lehet elhárítani, ha minden európai országban a legfontosabb közüggyé válik.
Ehhez vissza kell állítani a megbomlott egyensúlyt egyén és közösség, szabadság és felelősség, jog és kötelezettség, hit és ráció között, hogy újra képesek legyünk különbséget tenni jó és rossz között – mondta Kövér László, aki szerint ehhez mentális fordulatra van szükség társadalmainkban.
Úgy fogalmazott, „Mi magyarok elhatároztuk, hogy meg akarunk maradni és azoknak akarunk megmaradni, akik ezer esztendeje vagyunk: a keresztény Európát egy sajátos, mással fel nem cserélhető kultúrájával gazdagító nemzet tagjainak.”