„Utólag okos az ember” – a magyar válogatott támadó szerint volt jobb opciója is a hazatérésnél
Ádám Martin sajnálja, hogy nem sikerült megegyeznie az Austria Wiennel, pedig még Bognár György is az osztrák csapatot javasolta neki.
Grosics többször hangsúlyozta, hogy az Aranycsapatot senkinek nem szabad kisajátítania, mert az a nemzeté.
Grosics Gyulára, az Aranycsapat öt évvel ezelőtt elhunyt kapusára, a Nemzet Sportolójára emlékeztek csütörtökön az egykori kiváló labdarúgó sírhelyénél, a Szent István Bazilika altemplomában.
A rövid ünnepségen Id. Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke felidézte, hogy a 2014. június 13-án elhunyt Grosics Gyula többször hangsúlyozta: az Aranycsapatot senkinek nem szabad kisajátítania, mert az a nemzeté, a felejthetetlen sikereket nem szabad politikai célokra felhasználni.
A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke emlékeztetett, nagyjából egy évtizeddel ezelőtt a legendás kapus észlelte, hogy egy kitüntető cím hátterében politikai célok állnak, ezért megtagadta a díj átvételét. Ahhoz is ragaszkodott, hogy nem szabad anyagi haszonszerzésre felhasználni az Aranycsapat dicsőségét, mivel annak emlékét senki nem képviselheti önállóan, arra csak a magyar nemzet jogosult.
Lomnici ennek kapcsán elmondta, hogy az Aranycsapat Emlékévet a kormány nevében Szabó Tünde sportért felelős államtitkár Puskás Ferenc születésének 90. évfordulóján, 2017 áprilisában hirdette meg, s az ünnepségsorozat keretében kupákkal, ankétokkal, beszélgetésekkel ápolják a legendás válogatott emlékét, valamint megemlékeznek a csapattagok születésének és elhalálozásának kerek évfordulóiról is. Az emlékév az Új Puskás Ferenc Stadion avatásáig tart, amelyre november 15-én kerül sor.
Hozzátette, a jövő héten Kárpátalján kerül sor a költségvetési forrást nem használó programsorozat kétszázadik eseményére.
Bajkai István országgyűlési képviselő, a testület alelnöke úgy vélekedett, az Aranycsapat utolsó előttiként távozott tagjának neve hallatán országszerte mindenki tudja, kiről van szó, és rögtön visszaemlékszik, hogy volt egy csapat a világ élvonalában, amely mindenkinél jobb volt, és méltán viselte az Aranycsapat nevet. Tagjai mélyről, nehéz sorból indulva eljutottak a világ tetejére, mert volt hitük, hazaszeretetük, kitartásuk és céltudatosságuk, mindezeknek köszönhetően hősökké váltak – fogalmazott.
Felidézte, hogy Grosicsot pályafutása során megalapozatlanul vádolták a hatóságok, ezért két évig nem védhetett a válogatottban, „mégis itthon maradt, és megmaradt igaz magyar hazafinak”.
Bajkai végül a legendás kapust idézte, aki egykor úgy fogalmazott: nem a nézőknek kell megtisztelve érezniük magukat, amiért láthatják őket a pályán, hanem nekik, játékosoknak megtiszteltetés, hogy az országot képviselhetik a világban.
Az 1926. február 4-én született Grosics először a Dorog labdarúgója volt, majd 1950-ben lett a Bp. Honvéd játékosa, s a legnagyobb sikereit ezután érte el. Tagja volt az 1952-ben Helsinkiben olimpiai aranyérmes magyar válogatottnak, 1953 novemberében védett az évszázad mérkőzésén, az angolok elleni 6-3-as diadal során, valamint az 1954-es berni világbajnoki döntőben, amelyet 3-2-re az NSZK csapata nyert meg. A sötét meze miatt Fekete Párducnak nevezett Grosics szerepelt az 1958-as és az 1962-es világbajnokságon is, és összesen 86-szor húzhatta magára a válogatott mezét.
(MTI)