Huszonhat hónapja tart az intenzív növekedés.
Márciusban 10,2 százalékkal, 367 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedés huszonhatodik hónapja, 2017 februárja óta kétszámjegyű.
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 377 100 forint volt az átlagkereset, 9,1 százalékkal több a tavaly márciusinál. A nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 244 200 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 251 600 forint volt.
Az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 11,0 százalékkal nőttek a keresetek, a bruttó átlagkereset 352 200 forint, a nettó átlagkereset 234 200 forint volt. A márciusi 3,7 és az első negyedéves 3,2 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 7,1 illetve 7,6 százalékkal emelkedtek.
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a vállalkozásoknál 11,6 százalékkal, a költségvetési szférában 2,5 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset és 384 ezer 800, illetve 362 ezer 300 forintot tett ki. A feldolgozóipari 13,6 százalékoshoz hasonló 13,7 százalékkal emelkedtek a keresetek az építőiparban is, de az előbbi 390 ezerre nőtt míg az utóbbi 279 ezer forintra emelkedett márciusra. Az infokommunikáció területén 671 ezer forint, a pénzügyi biztosítási szektorban 534 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset márciusban, ami 15,4, illetve 4,2 százalékos növekedésnek felel meg. Az oktatásban 4,0, az egészségügyben 5,0 százalékos emelkedés eredményeként 325 ezer, illetve 340 ezer forint volt a márciusi átlagkereset.
A teljes munkaidőben alkalmazottak száma 101 ezerrel 3,08 millióra nőtt tavaly március óta, a vállalkozásoknál 104 ezerrel nőtt a létszám, a költségvetési szerveknél csökkent. A közfoglalkoztatottak száma 36 ezerrel, 97 ezerre csökkent.
(MTI)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
Úgy tűnik, a keresetek lenyomhatják végre az inflációt.
Az Unian arról számolt be, hogy Zaporizzsja elkezdett felkészülni az ellenséges támadásra.
A 11 éves gyerek gyilkosa nem büntethető, mivel a huszonnégy éve elkövetett bűncselekmény idején még fiatalkorú volt, így a büntethetősége tizenöt év után elévült.
