A házelnök szerint a nemzet mindig együtt fejlődött vagy hanyatlott, remélt vagy aggódott a keresztény világgal és gondolattal.
A kereszténység a magyarság számára a Kárpát-medencében államalkotó és nemzetmegtartó erő több mint ezer éve – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeit megtekintő bíborosoknak és a püspöki konferenciák képviselőinek.
Nemzet és kereszténység
A házelnök a Parlamentben tartott rendezvényen a magyarság elmúlt ezer éves történelme lényegének mondta, hogy az állam és a nemzet mindig együtt fejlődött vagy hanyatlott, remélt vagy aggódott a keresztény világgal és gondolattal. Kövér László a kongresszus jelszavát idézve, „Minden forrásom belőled fakad”, azt hangoztatta: a magyarok számára lelkileg és történelmileg is olyan forrást jelent a kereszténység, amiből mindenük fakad.
Emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencei honfoglalást Szent István király teljesítette be a keresztény magyar állam megalapításával. Felidézte azt is, hogy a magyar állam érdemelte ki XII. Gergely pápától „a kereszténység védőbástyája” elismerő megnevezést, és áldozta fel magát a korabeli keresztény Európa védelmében. Elmondta, hogy a múlt században háromszor támadta és ejtette foglyul a magyar államot keresztényellenes hatalom: a tanácsköztársaság idején, 1944. március 19-én a megszálló náci Németország és magyar kollaboránsaik, majd a második világháború végén bekövetkezett szovjet megszálláskor. E véres korszakok máig ható tragédiát jelentenek történelmünkben – fűzte hozzá a házelnök.
Alaptörvény
Kövér László arra is felhívta az egyházi vezetők figyelmét, hogy a 2011-ben elfogadott alaptörvény ugyanazon szavakkal kezdődik, mint a himnusz: Isten, áldd meg a magyart. Legfőbb jogszabályunk nemcsak közjogi kerete, hanem keresztény értékrendi foglalata is a magyar állam újjáépítésének, amely az emberi méltóság talaján állva megerősíti a keresztény hitvallás és a nemzeti önazonosság vállalásának szabadságát. Megerősíti az élet védelmét, a családi, vallási és nemzeti kötelékeket, vagyis mindazon értékeinket, amelyeket „istentelen és embertelen új ideológiák” és hatalmak meg akarnak semmisíteni – fogalmazott.
Több mint ezer év történelmi tapasztalatán alapul azon meggyőződésünk, hogy államunk és nemzetünk sorsközösségben létezik a kereszténységgel – hangoztatta Kövér László a mintegy hetven országból érkezett egyházi vezető előtt. Kitért arra is, hogy a magyar állam 2010 óta több mint 2,3 milliárd eurónak megfelelő költségvetési pénzt fordított az egyházak támogatására, csaknem 100 millió eurót a Magyarország határain kívül élő, Kárpát-medencei magyar ajkú keresztény egyházi közösségek támogatására, amelyek révén – többek között – kevesebb mint egy évtized alatt 120 új templom épült, 2800 pedig megújult Magyarországon és a Kárpát-medencében.
Hungary Helps
Közölte, 2016 óta csaknem 30 millió eurót fordítottak a Hungary Helps program keretében a világ különböző pontjain üldözött, vagy veszélynek kitett keresztényeknek a szülőföldjükön való megsegítésére. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 2020. szeptember 13-20. között rendezik Budapesten. A nyitó misét szeptember 13-án, a Puskás Ferenc Stadionban mutatják be. A kongresszus fő helyszíne a budapesti Hungexpo területe lesz. A találkozó programjában a liturgikus események mellett konferencia, előadások, koncertek szerepelnek. A záró szentmisét szeptember 20-án, a Hősök terén mutatják be.
(MTI)
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Sérelmezik: diszkriminatív a házelnök teremfoglalási gyakorlata.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
Ez egy jogi intézmény (is), amelynek célja a nemzedékek rendjének biztosítása, és amely minden kultúrában és minden időben megtalálható.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
