A magyar állam szerint a felvetett problémák nem léteznek. Egyrészt a bank lefelé eltérhet a maximális kamattól, vagyis van tér a versenyre, továbbá senki nem jut versenyelőnyhöz, mivel a programban való részvétel minden piaci szereplőnek adott lehetőség.
Az EB fő célja, hogy a kamattámogatás és a kezességvállalás is álljon meg nyolcvan százaléknál, így biztosítva teret a versenynek. Emellett a testület azt is indítványozta, hogy a támogatást ne a bankok, hanem egy állami szerv intézze. Előbbi a konstrukció teljes átalakítását igényelné, így a program jelen formájában nem lenne megvalósítható. Utóbbit a kormány azért nem akarja, mert inkább a bankok saját tőkéjéből való hitelezést preferálja, semmint hogy az államháztartás terhére fizesse ki a támogatásokat.
A Magyar Nemzet értesülési szerint a kormányzatot – amely folyamatosan tárgyal az unióval – meglepte a brüsszeli ellenkezés, mert korábban sem a csokkal, sem a csokhitellel nem volt ilyen probléma, holott mind a kettőt a bankrendszeren keresztül folyósítják. A lap úgy tudja, hogy a kormány véleménye szerint az ellenkezés kifejezetten a gyermekvállalást támogató programnak szól, és nem a konkrét konstrukciónak.
A migránskártyák rendszere viszont bevált Brüsszel szerint
Az Európai Bizottság elégedett a migránsoknak biztosított bankkártyaprogrammal, amely helyes eszköze a szükséget szenvedők számára biztosítható, valódi humanitárius segítségnyújtásnak – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke még áprilisban azok után, hogy a magyar hatóságok az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tagjaként azonosított Hassan F.-nél is találtak migránskártyát.