MCC Summit on Migration: A határvédelem fontosságát hangsúlyozták előadók

A jogszerű és a nem szabályos migráció közötti különbségtétel fontosságát emelte ki Clifford D. May, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért (Foundation for Defense of Democracies) alapítója és elnöke. Azt mondta, a tömeges migráció már óriási demográfiai változásokat eredményez egy társadalomban, s ez rossz jelenség. Hozzátette: a magyaroknak joguk van döntéseket hozni magukra nézve a migrációval kapcsolatban, az Európai Unió erősebb tagállamai pedig nem diktálhatnak a kisebbeknek a migrációt illetően. Clifford D. May szerint Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a bevándorlással kapcsolatos legitim aggályokat fejezte ki, a demokrata politikusok többsége számára azonban nem okoznak aggodalmat olyan tények, mint hogy Latin-Amerikában 42 millió ember tekinti célországnak az Egyesült Államokat, vagy az, hogy az Iszlám Állam támogatói is ott folytatnák dzsihádjukat. A multikulturalizmus radikális ideológiává vált – jelentette ki, hozzátéve: annak követői szerint nem probléma, ha elpusztul a nyugati kultúra, mert más kultúrák a helyébe léphetnek. Közölte ugyanakkor: akik így gondolkodnak, azok a nyugati kultúrát kevésbé tartják értékesnek, és elfeledkeznek az iszlám imperializmusról és rasszizmusról. 

Frank Füredi, a University of Kent szociológus professor emeritusa a határok fontosságát hangsúlyozta, rámutatva arra: napjainkban egyre többen kérdőjelezik meg ezt a nézetet. Közölte, akik a határokat megkérdőjelezik, azok az állampolgárságot is negatív jelenségnek tartják, ami alapvető fenyegetés a demokráciára. A határok fenyegetettsége a legveszélyesebb kulturális fejleményhez vezet: megfosztja az embereket a nemzetiségüktől és a területüktől – mondta. Frank Füredi hozzátette, a fizikai határok támadói a szimbolikus határokkal is ezt teszik; megkérdőjelezik a jogunkat arra, hogy meghúzzuk a határokat. Szerinte veszély fenyegeti a magánéletet és a közéletet elválasztó határt, ahogy a nők és férfiak között húzódót is, de még a gyermek és a szülő közötti is megkérdőjeleződik. Beszéde végén utalt Orbán Viktor miniszterelnök szombati előadására, amelyben a kormányfő azt mondta, nagy nemzetekre is szükség van a geopolitikai harcok megvívásához. Kijelentette, a nagy nemzetek mellett nagy gondolatokra is szükség van, majd hozzátette: nemcsak Magyarország, hanem az emberi civilizáció jövője a tét. 

Pablo Martín Alonso nyugalmazott spanyol csendőrtábornok, korábbi határvédelmi műveleti vezető, aki Spanyolország határvédelmének fejlesztését mutatta be, azt mondta, Spanyolország egyre nagyobb migrációs nyomás alatt áll, miután a Földközi-tengeri egyéb útvonalak elzáródtak. Hozzátette, őreik nem csak a nyílt tengert és a partvidékeiket ellenőrzik, együttműködési megállapodásoknak köszönhetően hajóikkal és helikoptereikkel Észak-Afrikai országainál is járőröznek. Pablo Martín Alonso Mauritániát és Szenegált emelte ki, ahová összekötő tiszteket is telepítettek. Adataikat megosztják más érintett országokkal, és ha kell, gyors reagálású egységeket is be tudnak vetni – ismertette. 

Aimen Dean, az MI6 korábbi ügynöke arról beszélt, Európa példát vehetne arról, ahogy egyes arab országok kezelik a migrációt. Dubajban és Abu Dzabiban például, ahol igen nagy a betelepülők száma, egyáltalán nincs feszültség az őshonos lakosság és az újonnan érkezettek között.  Ennek oka, hogy az újonnan érkezők csak 10-15 évre szóló letelepedési engedélyt kapnak, állampolgárságot nem. Sokszor még két-három generáció múlva sem szerzik meg az állandó letelepedési jogot. A betelepülők így nem jelentenek bűnözési kockázatot, mert abban a pillanatban kiutasíthatják őket az országból, ahogy törvénytelenséget követnek el – mondta. Hozzátette, ráadásul kisebb a vonzerő is, ami miatt ott útnak indulnak az emberek. Ma megéri Európába elindulni az állandó letelepedés reményében, de ha csak ideiglenes tartózkodási engedélyben bízhatnának, kevesebben vállalkoznának a kockázatos útra – közölte Aimen Dean.

(MTI)