Görgei Artúr tevékenységéről és megítéléséről készült tárlat a Nemzeti Múzeumban.
Június 23-ig megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum Görgei Artúrról szóló időszaki kiállítása, amely arra tesz kísérletet, hogy bemutassa a legendás tábornok valós alakját és életpályáját.
Görgei Artúr történelmi megítélése és az 1848-1849-as szabadságharcban betöltött szerepe vitatott. Harminc évesen már tábornok volt, seregei olyan sikereket értek el a szabadságharc alatt, hogy a bécsi udvar végül idegen segítségre szorult. Végül ő tette le feltétel nélkül a fegyvert Világosnál a cári seregek előtt. Ezek után kegyelmet kapott, míg társai jelentős része a megtorlás áldozatává vált. Élete hátralévő 67 évét árulónak bélyegezve tölötte.
A Nemzeti Múzeum kiállítása 416 darab válogatott műtárgy segítségével mutatja be a „Görgei-kérdést”. A tábornok személyének és tevékenységének bemutatása mellett a hangsúly az utókor politika mentén is változó megítélsén van – írja a Magyar Nemzeti Múzeum hivatalos oldala.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Filozófusok fektették le egy új irány alapelveit.
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
Krimit írt a volt miniszterelnök, van benne egy Ferenc néven felszentelt homoszexuális, kiugrott, véres kezű pap, és még sok más ínyencség.
