Veszprém pályázatát támogatja az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre a projekt független nemzetközi szakértői testülete, amelynek döntését pénteken jelentették be Budapesten.
Az 1980-as évek óta hatvan település lehetett Európa Kulturális Fővárosa, hiszen ugyanazon éven belül általában több város is viselheti a címet - idézte fel a pénteki budapesti eredményhirdetés előtt az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviseletének vezetője. Zupkó Gábor azonban kiemelte, hogy 2023 különleges esztendő lesz: akkor egyetlen település lesz Európa Kulturális Fővárosa.
Mint emlékeztetett, Magyarországon az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tette közzé a felhívást, amelyen hét város – Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém – indult. Közülük februárban választotta ki a szakértői bizottság a három döntőst: Debrecent, Győrt és Veszprémet.
Az EB szakértői mindegyik pályázó települést felkeresték és a nyertes kiválasztásánál figyelembe vették többek között a jelölt városok kulturális stratégiáját, a pályázatok kulturális tartalmát, a projektek európai dimenzióját, a városok pénzügyi és szervezeti kapacitását, valamint a tervezett társadalmi hatásokat is – számolt be az értékelési szempontokról.
Zupkó Gábor kiemelte: a bizottság ajánlást tesz, melynek figyelembevételével Magyarország kormánya hozza meg a hivatalos döntést. Krucsainé Herter Anikó, az Emmi kultúráért felelős helyettes államtitkára köszönetet mondott a három pályázó példaértékű munkájáért és hangsúlyozta: mindhárom város megérdemelné, hogy elnyerje a címet.
Aiva Rozenberga, a testület elnöke az eredményhirdetés előtt hangsúlyozta: rengeteg nagyszerű kezdeményezéssel, haladó gondolattal találkoztak mindhárom döntős város pályázatban. Nehéz feladat volt döntést hozniuk, mert Debrecen, Győr és Veszprém is megérdemelné a rendezés jogát – emelte ki. Porga Gyula, Veszprém polgármestere az eredményhirdetés után elmondta: pályázatukban nagy hangsúlyt fektettek az összefogásra és csaknem kétszáz balatoni, valamint bakonyi településsel dolgoznak együtt az EKF 2023 programsorozat megvalósításában.
Ez a siker nemcsak Veszprémé, hanem a balatoni és a bakonyi térségé is – hangsúlyozta, kiemelve: a Beyond címmel beadott pályázat nem csupán földrajzi, hanem társadalmi értelemben is az együttműködésről, az önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek összefogásáról szól. Porga Gyula hozzátette: Veszprém átérzi a felelősségét annak, hogy 2023-ban egyedül viselheti majd az EKF címet, ezért azon lesznek, hogy a régió értékei mellett az egész magyar kultúra gazdagságát megmutassák Európának.
(MTI)
Mindeközben pedig a baloldali sajtó mélyen hallgat a Tisza Párt megszorítócsomagjáról. Itt vannak a keddi nap legolvasottabb hírei!
Durvul a legújabb EU-s korrupciós botrány.
„A karbonárazás a leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módja a kibocsátások csökkentésének és a zöldberuházások ösztönzésének” – érvelt a tiszás Kulja András.
Az Európai Központi Bank elutasította a hitel biztosítását, és az EU-tagállamok sem vállalják a kockázatot, ami Von der Leyen és Zelenszkij terveit is keresztülhúzza.
Az Európai Unió külügyi főképviselője csak a partvonalról szemléli a béketárgyalásokat, de véleménye persze van róla.
Politikai okok állnak a döntés hátterében.
Tudja, ki a jó miniszterelnök-jelölt, hiszen követett már egy párat, sőt, ő is volt már az.
Közben az orosz szociológus azt mondja, jöhet rosszabb is Putyinnál. Francesca Rivafinoli írása.
