Napirend előtt: „rabszolgatörvény”, ENSZ migrációs csomag, családügy

Napirend előtti felszólalásában nemzeti érdeknek nevezte a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat elfogadásának megakadályozását Keresztes László Lóránt (LMP), „a magyar munkavállalók elárulásaként” beszélve a „rabszolgatörvényről”.
Rendkívül fontos jelként említette, hogy a szombati demonstráción minden ellenzéki párt képviseltette magát, hazugnak, cinikusnak, minden írott és íratlan szabályt semmibe vevőnek nevezte a kormánypártok eljárását, hozzátéve, nem ez az első alkalom, hogy szembefordultak a magyar emberekkel, kizárólag a multinacionális cégek érdekét képviselve.

Az önök gazdaságpolitikájának lényege, hogy a kiszolgáltatott, érdekérvényesítési lehetőségüktől megfosztott, olcsó bérért dolgoztatott magyar munkavállalókkal kívánnak befektetést ösztönözni – jelentette ki. Hangsúlyozta: ez bérválságot okoz, fokozza az így is több százezres kivándorlást, amivel családok tízezrei szakadhatnak végérvényesen szét.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára úgy reagált az elhangzottakra: évtizedek óta létező szabályokat módosítanak világszerte alkalmazott eszközökkel, hangsúlyozva, hogy – mint azt neve is mutatja – csak rendkívüli esetekben rendelhető el, így túlórák nem építhetőek be a munkaidő-beosztásba. Kiemelte: a globalizáció hatással van a hazai vállalkozások életére, munkaszervezésére is, de ezt csak a munkavállalóval egyetértésben lehet megtenni.

KDNP: Rövid idő alatt fontos lépések

A parlamenti ülésszak alatti intézkedéseket összegezte Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, kiemelve: a kormányoldal alapvető szándékai a népesedési folyamatok javítására és a családok támogatására irányulnak, megemlítve, hogy nemzeti konzultációt, az egyik legdemokratikusabb intézményt is alkalmazták ennek során.

Ezek között említette az általa nagyvonalúnak nevezett családi otthonteremtési támogatást, valamint az eszközkezelőhöz került ingatlanok visszavásárolhatóságát, megjegyezve, meglehetősen rövid idő alatt sok intézkedés született e téren.  Szólt a béremelésekről, megjegyezve, ahol a GDP 5,2 százalékkal emelkedik, akkor senki nem mondhatja, hogy rossz helyzetben van a gazdaság.

A kormányzat külpolitikai törekvéseiről szólva kijelentette, „mi a szabad nemzetek szövetségeként képzeljük el az Európai Uniót, és ennek érdekében küzdöttünk azokkal, akik egyfajta Európai Egyesült Államokban gondolkodnak”, alapvető és megváltoztathatatlan tételként említve a migráció kapcsán az önvédelem ügyét és azt az elvet, hogy a problémákat keletkezésük helyén kell kezelni.

Utóbbiak eszközeként említette az üldözött keresztényeket segítő államtitkárságot és a Hungary Helps-t, amely önálló törvény által szabályozott módon működhet a jövőben.

Kiemelte a normalitás devianciákkal szembeni védelmének fontosságát, a „gender-őrületre”, a közösség, a család, az egyházi közösségek és a nemzetek rombolása elleni fellépés fontosságát hangsúlyozva, egyben kifogásolta a parlamenti viták stílusát.

Válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kijelentette, „erős családok nélkül nemcsak Magyarország, de Európa megújulása is elképzelhetetlen”, hangsúlyozva, személyes döntés, ki mikor alapít családot, de ha meghozza a döntést, tudnia kell, hogy sokféle, a tervek támogatásra számíthat, ezek körét pedig bővíteni tervezik.

Kiemelte: 2010 óta megduplázták a családtámogatásokat, másfélszeresére nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, mindezeknek pedig szerepe volt abban, hogy nőtt a gyermekvállalási hajlandóság. Hozzátette: a most is zajló nemzeti konzultáció eredménye is támpontot ad abban, milyen irányban bővítsék a jövőben a családtámogatásokat.

Fidesz: Súlyos fenyegetés az ENSZ migrációs csomagja

Németh Zsolt (Fidesz) az ENSZ migrációs csomagjában rejlő veszélyekről beszélt.  Hangsúlyozta, hogy csak idő kérdése, mikor erősödik a most tárgyalt, heteken belül a világszervezet közgyűlése elé kerülő „puha norma” kötelező jellege.

Emlékeztetett arra: Magyarország már idén júliusban „javíthatatlannak minősítette a tervezetet” és kilépett annak tárgyalásából, veszélyesnek tartja a szövegtervezetet.

Ennek okaként említette, hogy az nem megállítani, hanem legális csatornába akarja terelni az illegális migrációt, a származási országok helyett pedig magát az elvándorlás jelenségét támogatja, miközben biztonsági megfontolásokat háttérbe szorítják az emberi jogiak.

Üdvözölte, hogy Magyarországhoz hasonlóan számos állam utasította el a javaslat támogatását, megjegyezve, „nemzetközi migrációs tudatosság van kialakulóban”, a fejlett világ ébred, Magyarország jó úton jár, nincsen egyedül az álláspontjával.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára arra hívta fel a figyelmet: noha szavakban mind többen kritikusak a migrációs folyamatokkal szemben, a nemzetközi intézmények vezetői és az uniós szervek támogatói a migrációs folyamatoknak, amelyeket erősíteni kívánnak. Megemlítette: az ENSZ-dokumentum címében is deklarálja, hogy a migrációért, nem pedig ellene szól, nem integrációt, asszimilációt, hanem kohéziót irányozva elő.

Kitért arra is:  70 ezernél többen vannak a balkáni migrációs útvonalon, a Törökországban lévő négymillió ember döntő többsége is Európába akar jönni, ha ezt továbbra is katalizálják, az rendkívül komoly migrációs és biztonsági problémákat okoz.

(kép és szöveg: MTI)