A Magyar Nemzeti Galériába került letétbe Vajda Lajos tizennégy darabos kollekciója a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjának keretében.
A Magyar Nemzeti Galériába került letétbe Vajda Lajos tizennégy darabos kollekciója a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának keretében.
A Magyar Nemzeti Bank keddi közleménye szerint Vajda Lajos festő és grafikus festményeit 181,5 millió forintért vásárolta meg az MNB, amely az elektronikus közbeszerzési rendszerben elindított eljárás keretében meg kívánja szerezni ezen felül Sébastien Bourdon Nagy Szent család mosónővel című festményének tulajdonjogát 250 ezer euróért, Munkácsy Mihály Poros út I. című festményének tulajdonjogát 500 millió forintért, valamint egy ismeretlen festő magyar történelmi személyiségeket ábrázoló nyolc alkotásból álló sorozatát 400 ezer euró értékben.
A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, a magyarországi hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése.
Az Értéktár programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzi meg. A program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig.
(MTI)
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
A bizarr incidens mögött egy bombafenyegetés áll.
Akinek van pénze Ukrajnában, az kifizeti, hogy ne vigyék a frontra, akinek nincs, az megy a húsdarálóba.
