A Magyar Nemzeti Galéria Frida-tárlata az utóbbi három év legsikeresebb magyarországi kiállításaként zárt.
Óriási közönségsikerként zárt a Magyar Nemzeti Galéria Frida Kahlo-kiállítása, amelyre több mint 220 ezer látogató volt kíváncsi az elmúlt négy hónapban – közölte az intézmény kedden az MTI-vel.
Mint írják, a múlt héten újranyíló Szépművészeti Múzeum is sok látogatót fogadott, a szerdai megnyitó óta több mint tízezren váltottak belépőt a megújult intézménybe.
A Magyar Nemzeti Galéria Frida Kahlo-tárlata az utóbbi három év legsikeresebb magyarországi kiállításaként zárt, csak tizenötezer látogatóval lemaradva a Szépművészeti Múzeum Rembrandt és a holland arany évszázad festészete című, 2015 elején bezárt kiállításától, amellyel annak idején a múzeum a most befejeződött nagyrekonstrukció előtt búcsúzott a közönségétől.
A 20. század talán legmeghatározóbb női művészének, a mára ikonná vált Frida Kahlónak a műveiből rendezett tárlat régi adósságot törlesztett, hiszen a közönség már régóta várta a csak sok évvel halála után világhírűvé vált, ám azóta is töretlen népszerűségnek örvendő mexikói művész magyarországi bemutatkozását.
A mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo remekműveire épülő, az életmű egészét átfogó tárlat megnyitását követően hétfőnként is nyitva állt, az utolsó hétvégén pedig éjfélig várta a látogatókat.
(MTI)
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
