Ilyennek látja Magyarországot egy itt tanító amerikai

Will Collins 1985-ban született az Egyesült Államokban. Középiskolai angoltanár, aki magyar felmenőkkel is rendelkezik, és jelenleg az Egerhez tartozó Felnémeten tanít. Korábban számos cikket írt az American Conservative hasábjaira Magyarországgal kapcsolatban. Collins aggódik a magyarországi liberális demokráciáért, de nem gondolja, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt Vlagyimir Putyinhoz kéne hasonlítani. Interjúnk.

***

Hogyan kerül egy amerikai középiskolai angoltanár Felnémetre?

Washington DC környékén éltem és PR-ral foglalkoztam, noha történész diplomával rendelkezek. Meguntam a munkámat, és mivel anyai ágon magyar felmenőkkel rendelkeztek, a Magyarországra költözés józan választásnak tűnt. Hallottam egy tanári programról, melynek keretében anyanyelvi oktatókat kerestek magyar iskolákban. Így kerültem a felnémeti általános iskolába.

Többször publikált Magyarországról az American Conservative magazin hasábjain. Augusztusban arról írt cikket, hogy Orbán Viktornak nincsen egyértelmű ideológiája. Mit értett ez alatt?

Arra próbáltam utalni, hogy nem egyértelmű: vajon szélesebb politikai ideológiában hisz, amelyet konzekvensen követ, vagy az illiberális demokrácia csak egy opportunista politikus szónoki fogása, mellyel lépéseit átgondoltnak és koherensnek mutatja be. A helyzet véleményem szerint ellentmondásos. Az viszont biztos, hogy Orbán nem az a kibontakozó fasiszta, akinek a nyugati sajtó leírja. A cikkemben egyszerűen bemutattam a lehetőségeket.

Cikkében azt is írja, hogy mikor Orbán először bejelentette az illiberális demokrácia programját, közben védelmébe vette a klasszikus liberalizmus egyes tételeit. Véleménye szerint Magyarország ma reprezentálja a klasszikus liberalizmus bármely gondolatát?

Mint mondtam, a helyzet ellentmondásos. Legutóbbi cikkemben kifejtettem, hogy véleményem szerint Orbán nem diktátor. A tényeknek nem megfelelő és helytelen dolog Magyarországot autoriter, autokrata vagy pártállami jelzőkkel illetni. Ilyen értelemben Magyarországnak még kapcsolata van a klasszikus liberalizmussal: vannak független intézményei, szabad kultúrája, szabad és tisztességes választásai, ellenzéki pártjai és szólásszabadsága. Azonban olyan dolgok is vannak, melyek ellene mennek ezeknek az elveknek. Példának okáért az állami források korlátozása a társadalmi nemek oktatása terén vagy a médiaviszonyok. Főleg az utóbbi terén nem látok elég független hírforrást, már ha más liberális demokráciákhoz hasonlítom a helyzetet. Ezek a dolgok aggasztanak.

A társadalmi nemek oktatása állami támogatásának megvonását politikai „trollkodásnak nevezte” egy írásában. Ön szerint Orbán Viktor szokott „trollkodni”?

Ennek a műfajnak Donald Trump a mestere. Állandóan felháborító dolgokat mond, és baloldali-liberális ellenfelei ezen idegrohamot kapnak. Ilyen értelemben Orbán nem egyedi, de a társadalmi nemek oktatásával kapcsolatos ügy számomra trollkodásnak tűnt, mivel annyira apró dologról van szó, aminek ráadásul nincs is különösebb hatása Magyarországra. Mindössze arról lehet szó, hogy ez támogatói kielégítésének könnyű módja. Az, hogy minden egyéb tárgy közül pont a társadalmi nemek tanulmányozását vették elő, erősen politikai döntésnek tűnik. 

A magyar választásokat szabad és tisztességes választásoknak nevezte. Ön szerint Magyarország demokráciának számít amerikai szemmel?

A demokráciának alkalmazkodnia kell a különböző kultúrákhoz. Az amerikai demokrácia más, mint a francia vagy a japán demokrácia, hiszen a társadalmak is mások. Abszurd és a valóságtól elrugaszkodott dolog lenne ugyanolyan demokrácia-felfogást elvárni ezektől az országoktól. Azonban vannak bizonyos elvárások, amelyek erőssé és egészségessé tesznek egy liberális demokráciát. Ha szabad és nyílt társadalmat akarunk látni rendszeres és tisztességes választásokkal, akkor kell hogy legyen tere az eltérő véleményeknek, illetve bizonyos intézményeket meg kell őrizni, még akkor is, ha akár más néven is léteznek. Mikor azt mondom, hogy a magyar választások szabadok és tisztességesek, az alatt azt értem, hogy a sajtó szabad kritizálhat és a politikusok szabadon kampányolhatnak, anélkül hogy zaklatnák őket. Magyarország és más kelet-európai országok az autokrácia és a liberális demokrácia közötti átmenet állapotában vannak. Bizonyosan vannak problémák itt is, de az újságírók lustaságról és igazságtalanságról tesznek bizonyságot, amikor Magyarországot vagy Lengyelországot Putyin Oroszországához hasonlítják.

Cikkeiben gyakran kritizálja a nyugat-európai sajtó Magyarországról szóló cikkeit. Mit talál bennük pontatlannak?

Magyarország egy olyan ország, amelyről nehéz tudósítani, mégpedig főleg a nyelvi akadály és az egyedi magyar történelem és magyar nyelv miatt. Ha nyugat-európai vagy, akkor nehéz írni erről a témáról. Az egyik hiba, amit észreveszek, hogy az újságírók Orbán kritikáját az EU-val és a bevándorlással szemben a magyarországi liberális demokrácia intézményei elleni támadásként értelmezik. Természetesen lehet szemben állni Orbán nézeteivel, de az a tény, hogy nem lelkesedik a bevándorlásért még nem jelenti, hogy Magyarország elutasítaná a liberális demokráciát, vagy hogy az ország fasizálódik. És aztán szerepet játszanak az előítéletek is. Magyarországot sokkal jobban kritizálják, mint amennyire arra mérete alapvetően okot adna. Romániáról „veszélyben lévő demokráciaként” beszélnek, miközben intézményei gyakorta rosszabb állapotban vannak, mint Magyarországon. Akkor miért kezelik Romániát „veszélyben lévő” demokráciaként, és Magyarországot miért tekintik antidemokratikusnak? Magyarországnak és Lengyelországnak nagyon egyértelmű nézetei vannak az EU-integráció és a bevándorlás kérdéseiben, és ezért sokkal több kritikát kapnak, mint mást országok.

Kelet-Magyarországra sok ellenzéki az ország elmaradott területeként tekint, ahol az embereket megvezeti a kormánypárt. Milyen Eger környékén élni amerikaiként?

Egy bájos kis faluban élek, ahol meg tudom ismerni a magyar kultúrát, utazhatok és magyarokkal barátkozhatok. A legtöbb külföldi Budapestet választja, mert sokkal nagyvilágiasabb város, de itt sokkal többet lehet megtanulni a magyar kultúráról. Eger elég jól megvan, de a város környékén tényleg lehet látni szegénységet és munkanélküliséget. Még csak két éve élek itt, ezért nem tudok beszélni arról, hogy mennyit fejlődött. De az emberek szerint a gazdaság jól teljesít, és úgy látom, ez az egyik fő oka annak, hogy Orbánt támogatják. A vidéki emberek nem agymosott Orbán-támogatók. Igenis eljut hozzájuk a kritika, van tere az embereknek kifejteni a véleményüket, még vidéken is. Ennek ellenére kevesebb lehetőséget látok itt arra, hogy megtudják, mi a helyzet. Ennek jó példája a köztévé. Ez nem jelenti azt, hogy zombik hadaként szavaznak a Fideszre, de aggódom a sajtószabadságért. Kell a szabad sajtó ahhoz, hogy az emberek elszámoltathatóak legyenek. Hiba nem törődni a sajtó szabadságával. 

Azt is írta, hogy a magyar emberek okkal aggódnak a bevándorlás miatt – még akkor is, ha nem feltétlenül találkoznak bevándorlókkal. Ezek szerint valósak a félelmek, vagy az ellenzéknek van igaza, és felkorbácsolt indulatok között élünk?

Évekig éltem Nyugat-Európában. Ezek az országok – Franciaország, az Egyesült Királyság, de még Olaszország és Spanyolország is – elképesztően gazdagok, és hosszú történelemmel rendelkeznek a kisebbségek beolvasztása terén. Ennek ellenére hatalmas gondokkal néznek szembe a bevándorlás területén. Ha magyar polgár lennék és ezekre az országokra tekintenék, aztán pedig Magyarországra – mely szegényebb, már így is sok problémával küszködik, és kevesebb friss tapasztalata van az idegenek beolvasztásával –, akkor azt mondanám: „Nos, még ezeknek az országoknak is kemény dió a bevándorlás, dacára a gazdaságuknak. Akkor miért hozzunk ide még egy problémát a többi mellé?” Azt hiszem, hogy az átlag magyar bevándorlással kapcsolatos félelmei teljesen megalapozottak.