Ujhelyi: A globalizmust nem lehet megállítani – Magyar EP-képviselők vitáján jártunk

A Budapesti Corvinus Egyetem péntek délelőtt egy izgalmas és nagyon aktuális vitának adott otthont „Európa jövője” címmel. A rendezvény négy EP-képviselő részvételével zajlott: Balczó Zoltán (független), Meszerics Tamás (Zöldek/ EFA), Schöpflin György (EPP) és Ujhelyi István (S&D) fejtette ki gondolatait.

A vitát Dúró József, az egyetem munkatársa moderálta, és nyitókérdésként azonnal be is dobta a rendezvény legfontosabb témáját: „Ki hogyan látja Európa jövőjét?”

Balczó Zoltán elmondta, hogy független státusszal bír az Európai Parlamentben, de nyilvánvalóan a Jobbik Magyarországért Mozgalmat képviseli. Szerinte az alapkérdés az, hogy sikerül-e megőrizni az európai identitást és kultúrát, tehát a bevándorlást jelölte meg lényeges kérdésnek – bár hozzátette – nem azon az apokaliptikus szinten kell a jelenséget elképzelni, mint amelyet a kormánypártok lefestenek. Kijelentette: az unió már szigorúbb álláspontot képvisel a migrációval kapcsolatban és szerinte sikerülhet ezt a problémát megoldani. Hozzátette, hogy a nemzetek Európájának gondolatát kell támogatni az Európai Egyesült Államok ellenében.

Meszerics Tamás zöldpárti képviselő – aki nem szavazott a Sargentini-jelentésről – elmondta, hogy az Európai Parlament egy működőképes intézmény, és ezt negyvenéves múltja bizonyítja. Viszont kijelentette, hogy irreális elvárás egy állampolgár felől, hogy az európai parlamenti képviselő a saját országának speciális érdekeit próbálja érvényesíteni, hiszen az Európai Parlamentben olyan kérdéseket vitatnak meg, amelyek az uniót, mint egészet érintik. Egy európai parlamenti vitában

És bár ezt egyes képviselők megteszik, tudnunk kell: nem ez a norma. Hozzátette, hogy az Európai Unió minden intézményét demokratikusabbá és átláthatóbbá kéne tenni. Példának hozta fel, hogy a Tanács üléseiről a mai napig nem készül hivatalos jegyzőkönyv, nem tudjuk mi hangzik el. „Az az igazság, hogy még a szovjet kommunista párt politikai bizottságának legtitkosabb üléseiről is készült szó szerinti jegyzőkönyv és ezzel szemben az Európai Tanács üléseinek nincs jegyzőkönyve, csak vázlatok” – hívta fel ezzel a példával a figyelmet a komoly hiányosságra.

Az Európai Néppárt képviselője Schöpflin György azzal kezdte, hogy Ujhelyi és közte régóta van egy vita, hogy „rezsimezzünk-e vagy ne”, és hozzáteszi, hogy ez alkalommal ő fogja ezt elkezdeni. (Ujhelyi közbeszólt: „majd én folytatom”). A Juncker-rezsim által kitűzött központosított Európa öltet megbukott, az eleve egyfajta „terepzavar” volt – vélekedett az EPP képviselője. Európát szerinte csak azért és csak ott kell integrálni, ahol konfliktus van – ez volt a kezdeti gondolat is – elkerülni egy újabb francia-német háborút. Viszont a konfliktusok feloldása helyett, a Juncker-Timmermans rezsim szította a feszültséget, csak nézzük meg az elmúlt négy évet, hogy Európa mennyivel megosztottabb. Úgy véli az Európai Parlament jelenleg nem képviseli a megváltozott európai közvéleményt. A föderális Európa gondolata megrekedt és a félperifériát– benne hazánkat is – csak félig tudták integrálni. Kifejtette: mivel Európa egy globalizáció előtti teremtmény, ezért a globalisták, az új hatalmi gócok nem is szeretik – Európa nem elég rugalmas és törékeny. „Kellemes jövőt kívánok mindenkinek!” – zárta gondolatait.

Ujhelyin volt a sor, hogy kifejtse gondolatait. Magához ragadta a mikrofont és kissé teátrálisan kiállt a közönség elé. Kijelentette:

Megtanulta Orbán Viktortól, hogy a politikai korrektség ideje lejárt, ezért politikailag inkorrekt lesz, hátha úgy megértik miről beszél – folytatta. Elmondta, hogy az Európai Uniót azért hozták létre, hogy a kontinens nemzeteit ne tudják újra összeugrasztani a politikai vezetők. Szerinte az EU történelmi időket él át, és az elmúlt hatvan év alatt olyan szövetté nőtt össze, amelyet nem lehet csak úgy szétszedni, csak szétszakítani. Aki szerint a globalizmus káros, azzal szívesen elmegy sörözni és beszélgetni, mert rengeteg káros oldala van, de aki azt állítja, hogy a hatásait meg lehet állítani, az hazudik magának és hazudik a társadalomnak is – vélekedett. Majd mindenkit megkért arra, hogy nyissa fel a szemét.

Brexit: a nép akarata?

Ezek után a Brexitre terelődött a szó. Schöpflin szerint nagyon kemény lesz a Brexit, amelynek – elsősorban az Egyesült Királyság – de egyben mindenki megfogja inni a levét. Meszerics úgy véli, hogy a Brexit bár sok szempontból katasztrófa lesz, ez a szakítás a brit politikai társadalom bizonyos csoportjainak döntése volt. Hozzátette: a kilépés tárgyalásai annyira kínkeservesek – ráadásul az Európai Unió részéről tudatosan ilyenek – hogy nem vár további kilépéseket, a tagállamok számára túl riasztó ez a folyamat. Ujhelyi kijelentette, hogy a Brexitet nem a nép akarta, hanem a politikusok, a brit társadalmat megvezették. A jövőre nézve két verziót tud elképzelni: egyrészt egy brit alkotmányos válságot és azzal együtt egy „hardcore” Brexitet, de inkább azt jósolja, hogy a May kormány decemberben megbukik, a hatalmat a Munkáspárt fogja megszerezni előrehozott választások útján, akik ugyancsak nem fognak tudni mit kezdeni a kialakult helyzettel. Majd lesz egy rendkívül feszült átmeneti időszak, amelynek a végén a Brexit nem fog megtörténni. Balczó leszögezi: a Brexitről egy népszavazás döntött, fogadjuk el, hogy a brit társadalom döntött. Kellő kompromisszum esetén kevesebb vesztességgel is lezárható az Egyesült Királyság kilépése, ha viszont egyik fél sem képes engedni, akkor előállhat egy vesztes-vesztes szituáció – vélekedett. 

Az következő EP-választásokkal kapcsolatban Balczó elmondta, hogy a Jobbik nem unióellenes, hanem eurókritikus pártnak tekintendő, és reméli, hogy a választás során olyan pártok fognak megjelenni nagyobb hangsúllyal, amelyek ellenállnak az Egyesült Európa ideáljának. Ujhelyi belekötött Balczóba azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik pusztán eurókritikus párt lenne, emlékeztette arra a képviselőt, hogy a Jobbik népszavazást akart kezdeményezni Magyarország kilépéséről és uniós zászlót is égetett az egyik képviselőjük. Ez inkább a lázító kategóriába tartozik – vélte. Balczó visszaszólt, hogy a Jobbik soha nem akart népszavazást az Európa Unióból való kiválásról, hanem a termőföldek ügye miatt a csatlakozási szerződések módosításáról akart kezdeményezni népszavazást. Meszerics úgy gondolja, hogy a mainstream politikai erők meggyengülnek majd, ennek a nettó következménye az lesz, hogy

„Jól adatolt, jól hivatkozott". 

Természetesen a Sargentini-jelentésről is szó esett a rendezvényen. Balczó elmondta, hogy nem szabad egy népet büntetni a kormány hibái miatt, bár a szankcióktól még nagyon messze vagyunk. Ujhelyi kijelentette: úgy érzi, hogy neki meg kellett szavaznia ezt a jelentést, mert az egy olyan nagyon pontos felsorolása a magyar jogállamiság romlásának. A jelentés az első, amely alapján egy ilyen eljárást kezdeményez az Európai Parlament és ne legyünk arra büszkék, hogy nekünk, Magyarországnak kellett ezt először átélnünk. A jelentésnek semmi köze nincs szerinte a migrációhoz, inkább ahhoz van köze, hogy miért vették el a szakszervezetek jogait, vagy hogy védi-e az igazságszolgáltatás az átlag magyar embert. „Szerencsésebb országokban ilyenkor –  és épp a diákok – tízezrei lázadnak az utcákon és mennek a hatalom ellen, csak nekünk az a szerencsénk, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk és ezért ki-ki úgy dönt, hogy itt hagyja ezt a posványt, amit a magyar politika jelent és inkább elmegy, nem foglalkozik a közélettel„ – tette hozzá.

Meszerics elmondta, hogy nem szavazott a jelentésről, és úgy véli e lépése miatt rengeteg támadás éri. Kifejtette: a Sargentini-jelentésben semmi kifogásolhatót nem talált, és szerinte az egyik legjobb parlamenti szöveg, amit valaha olvasott, jól adatolt, jól hivatkozott – tartalmilag nem kifogásolható. Szerinte a jogállamisági vizsgálatot elmulasztotta megtenni a Bizottság, egyszerű politikai gyávaságból. Schöpflin elmondta, hogy jogilag semmilyen következménye nem lesz a jelentésnek, bár politikailag már van : megosztotta a néppártot.