Ukrajnai katonahiány: második esélyt kapnak a dezertőrök
Az ukrán hadsereg dezertőrei amnesztiát kapnak, ha újra jelentkeznek harcolni a seregbe.
A magyarellenes kirohanások és a kisebbségi jogok korlátozása ellen küzdenek a kárpátaljai magyarok – mondja Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke a Mandinernek. Barta szerint a helyi ukránok nem akarnak feszültséget a magyarokkal, a beregszászi magyar konzulátuson nem történt törvénysértés, a kárpátaljai magyarok anyanyelvi jogaihoz pedig továbbra is ragaszkodni fognak. Interjúnk.
Rejtett kamerás felvételek, kettős állampolgárok listázása, ukrán nacionalisták magyarellenes tüntetése, külügyminiszteri kirohanások, a beregszászi magyar konzul kiutasítása. Ez az elmúlt hetek mérlege. Hogyan kommentálná ezeket az eseményeket?
A magyarellenes kirohanások és a kisebbségek jogainak szűkítése nem újdonság. Az állampolgársági esküről készült videófelvétel nyilvánosságra hozatala a két ország külügyminisztere, Szijjártó Péter és Pavlo Klimkin New York-i találkozója előtt történt. Ez azt jelenti, hogy ukrán részről ez volt a tüzérségi előkészület ahhoz a harchoz, amit diplomáciailag meg kellett vívni a magyar külügyminiszterrel. Sajnos ezen a találkozón semmilyen megegyezés nem történt. Az álláspontok nem közeledtek. Mivel megegyezés nem történt, a magyarellenes szólamok folytatódni fognak. A központi média felkapta a témát és folyamatosan magyarellenességet szít egész Ukrajnában. Ennek van ahol van foganatja, de pont Kárpátalján nincs. Itt mi semmiféle atrocitást nem tapasztalunk.
sőt, támogatnak minket és nem értenek egyet azzal a központi politikával, ami a kettős állampolgárság elvételére irányul.
Az ukrán jogszabályok egyébként tiltják a kettős állampolgárságot vagy sem? Hogyan viszonyul az ukrán alkotmány a kettős állampolgársághoz?
Jogilag bonyolult a helyzet. Az ukrán alkotmány kimondja, hogy Ukrajnában csak egy egységes állampolgárság létezik. Az ukrán nyelvben azonban az „egységes” és az „egyetlen” szavakat ugyanazzal a szóval fejezik ki, ezért kétféle módon lehet értelmezni a rendelkezést. Mi úgy értelmeztük, hogy ez „egységest” jelent, ami azt jelenti, hogy Ukrajnában csak egy ukrán állampolgárság létezhet. Az „egyetlen” viszont azt jelentené, hogy más állampolgárságot senki sem vehet fel, mert akkor szankcióval számolhat, ami lehet az ukrán állampolgárság elvesztése, pénzbírság vagy bármi is. De nincs olyan törvény, amely ezt a szankciót előírná, sőt az alkotmány azt írja elő, hogy senkit sem lehet megfosztani az ukrán állampolgárságától, arról csak önként lehet lemondani. Amikor tehát az ukrán állampolgárságtól megfosztással fenyegetőznek az ukránok, akkor el kell mondanunk, hogy ez alkotmányellenes lenne. Egyedül a közszolgálatban, a hadseregben, valamint a belügyi szerveknél dolgozó tisztségviselőknek tiltja meg az ukrán jog a kettős állampolgárságot. Ez azt jelenti, hogy
a beregszászi konzulátuson nem történt törvénysértés a kettős állampolgárság megadásával.
Ráadásul a konzulátus területe nemzetközi jogilag magyar joghatóság alá esik, tehát az ügy magyar belügyként kezelhető.
Az ukrán fél arról is beszél, hogy a kárpátaljai magyarok nem akarnak megtanulni ukránul. Szerintük az ukrán oktatási törvény ezt a problémát oldaná meg. Mit gondol erről?
Ragaszkodunk a meglévő jogainkhoz. Az ukrán alkotmány 22. cikke mondja ki azt, hogy meglévő jogokat új törvény elfogadásával vagy törvénymódosítással nem szabad szűkíteni. Márpedig nekünk eddig Ukrajna alkotmánya, törvényei és nemzetközi kötelezettségvállalásai szerint jogunk volt arra, hogy az anyanyelven tanulhassunk óvodától egészen az egyetemig. Mi ehhez ragaszkodunk. Nekünk itt Kárpátalján kiépült oktatási rendszerünk van. 118 kisebbségi oktatási intézmény van Kárpátalján, ebből 99-ben magyarul történik az oktatás. Mi ezt a rendszert meg akarjuk őrizni.
És mi lesz az ukrán nyelvvel?
Tudjuk azt, hogy ahhoz, hogy a mi diákjainknak az elhelyezkedés, a továbbtanulás szempontjából szükséges az ukrán nyelv tudása. Éppen ezért az ukrán nyelv elsajátítása számunkra nagyon fontos. Az is igaz, hogy az ukrán nyelv oktatását javítani kell, de eközben meg kell őrizni a jogot az anyanyelvi oktatásra. Minden gyermek számára az a jó, ha a saját anyanyelvén tanulhatja a tárgyakat. A matematikát, fizikát, kémiát, biológiát magas szinten kell érteni, ez pedig csak anyanyelven elvárható a gyerekektől. Az ukrán nyelv oktatásának javításához viszont van konkrét javaslatunk. Ha ebben velünk az oktatási minisztérium partner, akkor velük közösen ki tudunk dolgozni egy olyan oktatási programot, amelynek a megvalósítására nyitottak vagyunk. A meglévő jogaink megőrzésében azonban ez az oktatási törvény korlátoz bennünket.
Az ukrán politikai elit mennyire veszi komolyan saját magára nézve az ukrán nyelv használatát és azt, hogy ne legyenek kormánytagok, képviselők kettős állampolgárok? Mennyire beszél az ukrán politikai vezetés ukránul?
Ez a kérdés is arra utal, hogy minket külön elbírálás alá vesznek. Miközben a kárpátaljai magyarság körében nagyon sokan beszélik megfelelő szinten az ukrán nyelvet, aközben az ukrán parlamentben és kormányban is sokan vannak, akik az ukrán nyelvet nem beszélik.
De vannak olyan parlamenti képviselők is, akik folyamatosan oroszul beszélnek. Ha nekik ezt lehet, akkor miért akarják rávenni az egyszerű kárpátaljai magyart, beleértve az idős emberektől a gyerekekig mindenkit, hogy ők rögtön tudják az ukrán nyelvet. Ez negatív diszkrimináció.
A kettős állampolgárság sem csak a magyarokat érinti.
Azt nem tudjuk pontosan, hogy hány olyan magyar él Ukrajnában, akinek kettős állampolgársága van, de az egészen biztos, hogy ez a szám elenyésző az összes többi kettős állampolgársághoz képest. Rengeteg olyan ember él Ukrajnában, akinek orosz, lengyel, izraeli vagy román állampolgársága is van. Velük szemben semmiféle hadjárat nem indult, csak rólunk beszélnek. Ez is azt jelenti, hogy magyarellenességgel állunk szemben. Ha elfogadnak olyan törvényt, amely betiltja a kettős állampolgárságot Ukrajnában, akkor ennek a törvénynek a nem magyarokra is vonatkoznia kell. Most is vannak olyan vezető beosztásban lévő ukrán politikusok,
Ellenük semmilyen intézkedést nem foganatosítanak. Akkor miért kell üldözni a kárpátaljai magyart, az egyszerű kisembert? Ez ellen tiltakozunk.
Az ukrán külügyminiszter több megnyilatkozásában arra utalt, hogy a kárpátaljai magyarok az orosz hibrid háború eszközei. Mit szól ezekhez a mondatokhoz?
Ehhez szavam sincs. Nekünk semmi közünk semmilyen hibrid háborúhoz nincs. Az oroszokkal pedig szintén nem vagyunk semmilyen kapcsolatban. Mi a jogainkért küzdünk. Ebben a küzdelemben nekünk a magyar nemzeti kormány a partnerünk, vele működünk együtt. Ezen kívül a helyi lakosság is támogat minket, beleértve az ukránokat és a ruszinokat is. Ők is békességben, barátságban és együttműködésben akarnak velünk együtt élni.
Olyan ukrán véleményeket is hallani, miszerint a kárpátaljai magyaroknak azért kell a kettős állampolgárság, hogy kivonják magukat a hadkötelezettség alól.
Ezzel
Ha valaki Ukrajna területén él kettős állampolgárként, akkor ő ukrán állampolgárnak számít, és az ukrán törvények vonatkoznak rá, tehát ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint minden más ukrán állampolgár, beleértve a hadkötelezettséget is. A magyar állampolgársággal járó előnyöket csak Magyarországon vagy az Európai Unióban élvezhetik a kettős állampolgárok.
A kelet-ukrajnai harcokban vettek részt kárpátaljai magyarok?
Persze. Az első kárpátaljai áldozat is egy magyar, beregszászi fiatalember volt. Eddig száz-egynéhány körül van azoknak a kárpátaljai születésű harcosoknak a száma, akik a keleti harcokban elestek, közülük tíz magyar is. Ez pont tíz százalék, amely megegyezik a kárpátaljai demográfiai arányokkal. Miközben a kárpátaljai lakosság tíz százaléka magyar, az áldozatok tíz százaléka is magyar. Minket ilyen vád jogosan nem érinthet. Mi éppúgy elszenvedő részesei vagyunk a háborúnak, mint mindenki más.