A tavaszi országgyűlési választás után 29 párt ellen indítottak keresetet, mert két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet vagy mert felhagytak tevékenységükkel és vagyonukról nem rendelkeztek.
A tavaszi országgyűlési választás után 29 párt ellen indítottak keresetet az ügyészségek, mert két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet vagy mert felhagytak tevékenységükkel és vagyonukról nem rendelkeztek – közölte a Legfőbb Ügyészség csütörökön az MTI-vel. Huszonhárom esetben a pártként működés megszűnését kérik kimondani, hat pártot pedig megszüntetnének.
Felidézték: az 1989-es párttörvény szerint az ügyészség indítványára a bíróság – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Az ügyészség indítványára a bíróság megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az idei országgyűlési választásokat követően a főügyészségek a törvényszékek nyilvántartásai alapján összevetették az illetékességi területükön bejegyzett, és jelenleg is pártként nyilvántartott szervezetek listáját a Nemzeti Választási Irodának a 2014. és 2018. évi általános országgyűlési képviselőválasztásokon jelöltet állító szervezetekről készített jegyzékeivel.
Az átfogó vizsgálat alapján az ügyészek megállapították, hogy 23 párt a 2014. és a 2018. évi általános országgyűlési képviselői választásokon sem állított jelöltet. Az ügyészségek ezekkel a pártokkal szemben keresetet nyújtottak be, kérve a bíróságot, hogy állapítsa meg pártként való működésük megszűnését, a szervezet egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával.
Az ügyészségek ez alapján kezdeményezték az Antifasiszták Magyarországi Demokratikus Pártja, a Demokratikus Keresztény Királyság Párt, az Egyszerűség, Lehetőség, Sikeresség, Őszinteség Baráti Társaság, a Hajrá Magyarok a Szebb Jövőnkért, a Helyreállítás Magyarországi Pártja, a Híd Párt, a Kárpátia Függetlenségi Front, a Kritikus Tömeg Mozgalom, a Magyar Autonóm Néppárt, a Magyar Nemzet Köztársasági Pártja, a Magyarország a Magyaroké Magyar Nemzeti Párt, a Magyar Roma Párt, a Magyarok Egymásért Szövetsége, a Magyarok Közössége Párt, a Mátyás Párt, a Nemzedékek Műhelye, a Nemzeti Értékteremtő Párt, a NÉPPÁRT.HU, az Országunkért Közösen, az Összefogás Szabolcs-Szatmár Bereg Megye Felemelkedéséért Szövetség, a Szegénységben Élők Pártja, a Szociális Unió Főváros, valamint a Zöld Baloldal - Zöld Demokraták - Zöldek Szövetsége pártként való megszüntetését.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint további hat párt esetében az ügyészségek magának a szervezetnek a megszűnésének a megállapítását kérték, mert a rendelkezésre álló adatok szerint a párt a tevékenységével felhagyott és vagyonáról nem rendelkezett. Eredményes keresetindítás esetén ezek a szervezetek nemcsak a pártként való működés lehetőségét veszítik el, hanem jogi személyiségük is megszűnik.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint ezek a pártok a következők: Emberek Pártja, Európai Alternatíva Párt, Élhető Magyarországért Párt, Horgászok és Természetbarátok Pártja, Lokálpatrióta Párt, Új Független Párt.
A 2014-es országgyűlési választás után szeptember közepéig 38 párt ellen indított az ügyészség keresetet.
(MTI)
A lopás bűncselekménye miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként Dr. Polt Péter legfőbb ügyész indítványt tett az Európai Parlament elnökénél dr. Magyar Péter európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
A másodfokon választás rendje elleni bűntett, garázdaság és testi sértés miatt elítélt DK-s képviselő ügye a Kúrián folytatódik.
A multiknak, a bankoknak és az energiacégeknek védelmi hozzájárulást kell majd fizetniük.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
Most mit lehet erre mondani?
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
