Süli: Paks II. garantálja a környezet tisztaságát

2018. augusztus 10. 18:09

Energetika nélkül nincs mezőgazdaság, öntözés, olcsó energia nélkül nincs tartósítóipar és nem lehet hűtőházakat működtetni – hangsúlyozta Süli János.

2018. augusztus 10. 18:09

Süli János a 25. alkalommal megrendezett Szentlőrinci Gazdanapok elnevezésű mezőgazdasági szakvásár megnyitóján az épülő új atomerőművi blokkok szükségességét indokolva azt hangsúlyozta, hogy energetika nélkül nincs mezőgazdaság, öntözés, olcsó energia nélkül nincs tartósítóipar és nem lehet hűtőházakat működtetni.

A miniszter kitért rá, hogy az erőmű építésénél mintegy 10 ezer ember dolgozik majd, élelmezésüket a dél-dunántúli régióból szeretnék megoldani, a „rövid élelmiszerutak kialakítása” érdekében együttműködnek az agrárkamarával. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára azt mondta: a kormány keményen küzd, hogy a magyar agrártermelők megőrizzék szerepüket a biztonságos és minőségi európai élelmiszer-előállításban, a támogatási környezet pedig olyan legyen, amely ösztönzi és nem eltántorítja a szektorban dolgozókat. Az államtitkár szerint a Szentlőrinci Gazdanapok méltó seregszemléje a magyar mezőgazdaságnak, amely az elmúlt években az egyik legdinamikusabban fejlődő agráriuma volt az Európai Uniónak. „Ebben fontos szerepe van annak, hogy stabilitást, kiszámíthatóságot tudtunk biztosítani az ágazat számára és ez a beruházásokban, a jövedelemtermelésben, a hitelképességben is megmutatkozott” – mutatott rá.

Feldman Zsolt kiemelte, hogy érdemi előrelépés történt a mezőgazdasági termelésre a klimatikus viszonyok jelentette kockázat csökkentésében. Példaként a jégkárelhárítási rendszer működését, az öntözést célzó tervezett beruházásokat említette. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt években komoly teljesítményt ért el.  2010 óta másfélszeresére nőtt az agrárium kibocsátása, az agrárexport az elmúlt nyolc évben 50 százalékkal emelkedett, ebben az időszakban minden évben a magyar az Európai Unió három legdinamikusabban fejlődő agrárgazdasága között volt. 

Ez büszkévé tesz mindannyiunkat, ugyanakkor sok olyan kihívás áll előttünk, amelyekre a jó válasz megtalálásához szinte az utolsó pillanatban vagyunk - mondta, hozzátéve, „ha ezeket a válaszokat nem jól adjuk meg, a felzárkózást valószínűleg nem tudjuk folytatni, adott esetben le is szakadhatunk”. Győrffy Balázs kiemelte, hogy az agrárkamara többéves fejlesztési programot készített, rávilágítva a problémákra, s felvázolva lehetséges megoldásukat. Szavai szerint az elaprózódott birtokstruktúra akadályozza a versenyképességet, átláthatóvá kell tenni a működési  formákat, változtatni kell a számos kedvezményt adó, de „torz viszonyt eredményező”  agráradózási rendszeren és szükség van előrelépésre a termésbiztonság terén is.

Az országos jégkárelhárítási rendszer az idén debütált, az elmúlt évhez képest a felére csökkent a jégkár sújtotta területek nagysága, ezzel 10 milliárd forint termelési értéket sikerült megóvni - mondta. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy az öntözés terén „tragikus a lemaradás”. Közölte, Magyarországon az európai átlagnál sokkal alacsonyabb, mindössze 100 ezer hektár az öntözött terület nagysága, pedig csak a magyar agrárium jövőjét pozitívan befolyásoló fehérjeprogram megvalósításához 300 ezer hektár öntözött területre lenne szükség. „Javaslatot tettünk, hogy 20 éven belül meg kell tízszerezni az öntözött területek nagyságát” – mondta. 

Dragan Kovacevic, a Horvát Gazdasági kamara alelnöke örömét fejezte ki, hogy Horvátország partnerországként 80 kiállítóval lehet jelen a gazdanapokon, ahol lehetőség nyílik Magyarország és Horvátország élelmiszeripari termékeinek közös bemutatásához. Győrvári Márk, a gazdanapok szervezési feladatait ellátó Baranya Megyei Vállalkozói Központ Alapítvány kuratóriumi elnöke arra emlékeztetett, hogy a gazdanapok termékbemutatóként indult, de mára nemzetközi vásárrá vált, amelynek nem külföldi vendégei, hanem partnerországai vannak. Megjegyezte, ma az ágazat szereplői virtuális vásárokban is körbenézhetnek, „fel sem kell állniuk a fotelből”, ennek ellenére tovább nő a hagyományos nagy vásárok kiállítási területe.

A vasárnapig tartó Szentlőrinci Gazdanapok Magyarország harmadik legnagyobb mezőgazdasági szakvására, ahol mintegy 420 kiállító mutatkozik be. Többségük gépkereskedő, állattenyésztő, növénytermesztő vagy az élelmiszeriparban érdekelt vállalkozás, mellettük őstermelők, kistermelők, kézművesek jelennek meg a város határában található több tízezer négyzetméteres területén. A szervezők a háromnapos eseményre 25 ezer látogatót várnak.

Összesen 46 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zsolt75
2018. augusztus 11. 15:06
Mindig meglep, mikor magukat értelmesnek tartó emberek Paks alternatívájaként a napelemeket kezdik emlegetni.
Valodi
2018. augusztus 10. 23:34
Még ennyi marhát! Ezek a fogalmatlan tetvek mernek dönteni az unokáim jövőjéről? Próbálja csak meg valaki értelmezni ezt a közleményt - az apropója Paks kényszerű teljesítménycsökkentése: "Az atomerőmű hűtővíz kibocsátására szigorú korlátok léteznek. A hűtővíz torkolatától 500 méterre a Duna teljes keresztmetszetén előírás, hogy a víz hőfoka ne haladja meg a 30 fokot." Meg ezt: "1.) Mezopotámia neve folyóközt jelent, és a Tigris illetve az Eufrátesz folyók közti területre utal a Közel-Keleten. Itt az éghajlat már az ókor kezdetén is meleg volt, de nem annyira, mint manapság, és az elsivatagosodás sem jellemezte annyira, mint napjainkban. (Ma Irakhoz tartozik ez a régió.). A területet jól meglehetett művelni, öntözőcsatornák segítségével. A bonyolult öntözőrendszerek kiépítéséhez sok ember jól megszervezett, összehangolt munkájára volt szükség, így az egész Földgolyón először itt alakultak ki összetett társadalmi viszonyok (munkairányítók, írnokok, papok, harcosok, királyok) amiből végül megszülettek a legelső városállamok! 2.) Ahhoz, hogy Mezopotámia lett a civilizáció bölcsője, - a másutt szokatlan munkaszervezés mellett - hozzájárult a kedvező éghajlat, az öntözés, a nád megléte (mely az építkezésekhez kellett), és a háziasításra alkalmas állatok jelenléte, illetve a jelentős lakosságsűrűség." Aztán ez történt: "1.) Mezopotámia idővel elsivatagosodott, csak a folyók közvetlen partjain lehetett már gazdálkodni. Így a harc kezdődött a földekért" Mi is lehetett a baj? Mégsem olyan jó dolog az öntözés, mint a természetes vízháztartás megőrzése?
aleb19
2018. augusztus 10. 22:35
az atomeromuvel az a gond, hogy ha felrobban /ami mar elofordult nehanyszor/ az nehanyezer evig gondot okozgat es nem szerencses ha ez a ruszkik kezeben van az is durva, hogy a magyar kormany gatolja a lakossagi napelemek elterjedeset, de kozben gazar tamogatast szor a nep koze
Pál Pusztai
2018. augusztus 10. 20:46
Az atom valóban tiszta energia nem növeli az üvegházhatást. Igaz a teljes lebomlása 10 ezer évben mérhető.Addig valamit kell tenni vele. Mit mondanak-majd jön a fúziós reaktor abban a kiégett fűtőelemeket fel tudják használni. Ez igaz.Meg az is ,hogy egy fúziós tized annyi költséggel fog előállítani áramot mint egy hagyományos reaktor. Sokan mondják a fúziós kütyü csak egy állom . Pár hónapja olvastam,hogy a NASA bejegyeztetett egy szabadalmat ezzel kapcsolatba és azt nyilatkozták kicsibe már 10 éven belül működő konstrukciót mutatnak. Persze ez vagy úgy lesz vagy nem de ha igen a Paks 2 nek nem lesznek jó kilátásai.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!