A svéd filmrendezőre vetítésekkel emlékezik az Uránia.
Ingmar Bergman Egy nyári éj mosolya című filmjével, valamint a róla szóló Bergman – A Year in a Life című dokumentumfilmmel emlékezik július 14-én, születésének századik évfordulóján a svéd filmrendezőre az Uránia Nemzeti Filmszínház.
Az ELF Pictures és az Uránia Nemzeti Filmszínház szervezésében az idei Cannes-i Filmfesztiválon bemutatott, Jane Magnusson rendező Bergman - A Year in a Life című munkáját premier előtt láthatja a közönség – közölte a mozi az MTI-vel.
A dokumentumfilm Bergman sorsfordító évére, az 1957-es esztendőre koncentrál, hiszen akkor művészetében egy olyan intenzív időszak kezdődött, amelyben sorra születtek a filmművészet legnagyobb klasszikusai között számon tartott alkotásai: a Hetedik pecsét, A nap vége, a Szűzforrás, majd a trilógiának titulált Tükör által homályosan, az Úrvacsora és a Csend. A filmben hozzátartozók, munkatársak, kutatók, és a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó próbálja megfejteni ennek az évnek a titkát.
A rendező ez előtt a korszak előtt, 1955-ben készítette az Egy nyári éj mosolya című vígjátékát, amely a július 14-i Bergman-est másik darabja lesz. Ez a film műfajában elüt a rendező munkásságát meghatározó alkotásoktól, ugyanakkor szellemesen bonyodalmas és szerethető mű, amely nem véletlenül hozott nemzetközi hírnevet a művésznek.
(MTI)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Sajtóhírek szerint egy listát is találtak náluk politikusokról és újságírókról.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges” az amerikaiak számára.
