Határon túli magyar műemlékek restaurálását bemutató kiállítás nyílt a Magyarság Házában.
A Rómer Flóris Terv részeként megújuló határon túli magyar műemlékek restaurálását bemutató kiállítás nyílt hétfőn a Magyarság Házában, Budapesten.
Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közigazgatási államtitkára elmondta: az elmúlt három évben számos kiemelkedően értékes, de veszélyeztetett állapotban lévő középkori kisfalusi templomon végeztek örökségvédelmi munkálatokat Erdélyben, Kárpátalján, a Muraközben, a Felvidéken és a Vajdaságban.
2018-ban negyven műemléki épület állagmegóvására és restaurálására 160 millió forintot fordítanak. A programba bevont harminc új helyszín között elsősorban szlovéniai és szlovákiai épületek vannak - fűzte hozzá az államtitkár. Kitért arra is: a Rómer Flóris Terv 2016-ban több mint 150 millió, 2017-ben 45 millió forintból gazdálkodott, emellett kilenc millió forintot fordítottak a tavaly ősszel Erdélyben viharkárokat szenvedett műemlékek helyreállítására.
A Teleki László Alapítvány által szervezett „Ideje az építésnek" – Megújuló műemlékek a Kárpát-medencében című kiállítás anyagában a műemlékeket bemutató művészi igényű fotók, hang- és filmfelvételek, ismeretterjesztő leírások és műtárgymásolatok is találhatók – hangsúlyozta Latorcai Csaba.
A tárlat anyagából Diószegi László, az alapítvány igazgatója az igazfalvi református templom tavaly viharban ledőlt templomtornyát díszítő csillagot emelte ki, de látható a sepsikilyéni unitárius templom 14. századi freskójának vagy az énlakai unitárius templom virágmintás mennyezeti kazettáinak másolata is.
Deák Ildikó, a kiállítás kurátora elmondta: a tárlat újszerű szemléletet követ, amelynek megfelelően nem csupán a restaurálás alatt álló vagy már teljes körű felújításon átesett műemlékeket és helyszíneket mutatja be, hanem magát a műemlékvédelmi folyamatot, munkát és eszközöket is. A kiállításhoz kapcsolódik egy foglalkoztató tér is, ahol a régészek, restaurátorok munkájával játékos formában ismerkedhetnek a gyerekek.
A kiállítás megnyitóján felbontották a viharkárt szenvedett kutyfalvi református templom tornyában talált palackba zárt üzenetet is, amely az épület 1967-es felújításáról emlékezett meg.
(MTI)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
