Az érdeklődők Benczúr Gyula, Lotz Károly, Munkácsy Mihály vagy Székely Bertalan ritkán kiállított műveit tekinthetik meg.
Világhírű 19. századi magyar képzőművészek ritkán látható alkotásait mutatja be a Janus Pannonius Múzeum (JPM) legújabb kiállítása, amelyet május 9-étől Pécsett, a Modern Magyar Képtárban tekinthet meg a nagyközönség.
Az érdeklődők Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Paál László és mások mellett Székely Bertalan olyan, a múzeum anyagából válogatott műveit tekinthetik meg, amelyek eddig többnyire raktárban és csak kutatók számára voltak elérhetők, a tárgyak közül legfeljebb néhány szerepelt egy-egy időszaki kiállításon – írta a JPM az MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában.
Hangsúlyozták: az Arczok és láthatárok című, a címének írásmódjával a nyelvújítás korszakára utaló tárlat gerincét portrék és tájképek jelentik, a vásznakon a magyar történelem, nemzeti hősök és jeles személyiségek, a hazai táj, a népélet, továbbá a polgári mindennapok jelennek meg.
A látogatók a november 11-ig nyitva tartó kiállításon megcsodálhatják Munkácsy Mihály Vázlat a Miltonhoz, Weber Henrik Női önarckép és Wagner Sándor Ötös-fogat című munkáját is – jelezték.
A JPM szerint arra, hogy ezen 19. századi magyar festészetet bemutató anyag így együtt még sohasem szerepelt egyetlen kiállításon sem, az a magyarázat, hogy a Modern Magyar Képtár állandó tárlata a nagybányai festészettel indul. Ez a festőiskola jelenti azt a képzőművészeti modernséget, amely éppen a 19. századi akadémiai művészet ábrázolási módjától, művészi világnézetétől, gesztusaitól szakadt el. A most bemutatandó művek e modernitás előtörténetéhez tartoznak.
A múzeumnak az új tárlattal az is a célja, hogy elősegítse a világhírű művészek eddig raktárban tárolt alkotásainak restaurálását, művészettörténeti feldolgozását, kiadványokban való publikálását – jegyezték meg.
Kitértek rá: a kiállítás kuriózuma lesz a 19. századi Pécs, amelynek bemutatására egy külön termet rendeznek be. Itt városképeket, pécsi polgárok arcképeit, pécsi művészek, Wéber Xavér Ferenc, Zsolnay Vilmos és Bartalits Mihály eddig a közönség számára ismeretlen alkotásait és Johann Varoninak egy osztrák magángyűjteményből a közelmúltban előkerült nagyméretű látképét helyezik el.
(MTI, nyitókép: Weber Henrik Női önarckép, 1850 körül)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
„Állok rendelkezésre, hogy a megkezdett vitánkat folytassuk!” – írta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Klujber Katrin lett a torna gólkirálynője, a bronzmeccsen kilencet lőtt, de magáról nem akart beszélni...
A miniszterelnök a Facebookon gratulált.
