Meghaladja a százezret a felsőoktatásba jelentkezők száma idén – mondta Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.
Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett felsőoktatási intézményekbe, ez a szám nagyából megfelel a korábbi évek adatainak – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. Horváth Zita közölte, a jelentkezők közül a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet, mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.
A kiosztott háttéranyag szerint állami ösztöndíjas képzésre több mint 93 ezren jelentkeztek, önköltséges képzést pedig mintegy 14 ezren jelöltek meg. A legnépszerűbb képzési területek alapképzésben és osztatlan képzésben az elsőhelyes jelentkezések alapján a gazdaságtudományok, a műszaki képzések, a pedagógusképzés, az informatikai, valamint az orvos- és egészségtudományi képzések. A legnépszerűbb alapszakok a gazdálkodás és menedzsment, a mérnökinformatikus, az ápolás és betegellátás, az óvodapedagógus és a pszichológia – ismertette a helyettes államtitkár.
Külön kiemelte, hogy 2015 és 2018 között nőtt az óvodapedagógusnak, gyógypedagógusnak, tanítónak, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelőnek jelentkezők száma. Emellett "szép lassan" növekszik az osztatlan tanárképzésre felvételizők száma is. A legnépszerűbb osztatlan tanárszakok az angol, a történelem, a testnevelő, a magyar, a matematika – tette hozzá.
Megjegyezte, a szakok népszerűsége lefedi a felsőoktatási stratégia által preferált területeket, úgy néz ki tehát, hogy a fiatalok és a családok megértették, mely szakmákra van szükség a munkaerőpiacon. Horváth Zita elmondta azt is, hogy az első helyen legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE), a Debreceni Egyetemet (DE) és a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE) jelölték meg.
A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy 2015 óta évről évre kevesebben szereznek érettségit, ennek ellenére 105 ezer körülire „állt be” a felsőoktatási felvételizők száma. 2016 kimagasló év volt, akkor csaknem 111 500-an jelentkeztek, az idei szám pedig a második legmagasabb szám 2015 óta. Horváth Zita a duális képzést egyértelmű sikernek nevezte. Idén 26 felsőoktatási intézmény 439 szakon hirdette meg ezt a képzési formát, és csaknem ezer cég kötött már szerződést valamely felsőoktatási intézménnyel a képzés lefolytatására – mondta.
Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke közölte, a jelentkezések e-ügyintézése április 19-én indul. A még rendelkezésre nem álló dokumentumok másolatának, valamint az egyszeri sorrendmódosításnak a határideje július 11. A ponthatárokat várhatóan július 25-én hirdetik ki – fűzte hozzá.
(MTI)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Mindez nem független a tömeges bevándorlástól sem, mutatjuk a részleteket!
Palotai Dániel az Indexnek elárulta, azonosulni tud a megújítás igényével és azzal, hogy a mostani kuratóriumi tagok helyét fokozatosan újak vegyék át, de mindannyian hisznek a felépített modellben.
Lannert Judit azt is hangsúlyozta, hogy olyan egyetemeket szeretnénk, amelyek szakmai alapon, átláthatóan és autonóm módon működnek.
Orbán Balázs az oktatásról kérdezte, Magyar Péter dühkitöréssel válaszolt. A miniszterelnök sértegetésbe kezdett, majd a plenáris ülést is saját politikai előadásának szolgálatába állította.
Célja, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön.
Volt olyan vizsgázó, aki sírva jött ki a teremből, a dékán szerint „a magas bukási arány önmagában nem rendkívüli”.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
