Külföldi lapok: Nincs vége a Soros-kampánynak, törvénytelen az illiberalizmus

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a belpolitikai viszonyokkal kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal pénteki számában, a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap pedig az Európai Unió eszközrendszerének szempontjából közölt kommentárt.

 A német lap A régi ellenségkép című írásában Stephan Löwenstein kiemelte, hogy a magyar miniszterelnök továbbra is hangulatot kelt Soros György ellen, és „kissé elsietett” volt a „Soros-ellenes kampány” leállításáról szóló hír. Nem is lehet egykönnyen „százról nullára” állítani a kampányt, amely plakátokból, törvényekből, kérdőívekből és a szakadatlanul ismételt üzenetből áll, miszerint Soros György célzottan előidézett migrációval akarja destabilizálni Európát.

Azonban a hír mégsem volt „teljesen légből kapott”, és a Fideszben „valóban érezhető elbizonytalanodás” az irányvonallal kapcsolatban, amelyről eddig azt gondolták, hogy újabb választási győzelemre vezeti a pártot – tette hozzá a FAZ szerzője.

Mint írta, a recept az volt, hogy nem kell tudomást venni a „külön-külön menetelni és együtt elbukni” elv alapján tevékenykedő, megosztott ellenzékről és egy sokkal erősebb külső hatalommal, Soros Györggyel küzdő harcosként kell beállítani a pártot. A hódmezővásárhelyi polgármester-választás viszont megmutatta, hogy a Fideszt a fellegvárában is le lehet győzni, ha ellenfelei mind együttműködnek.

A Fidesz ezért elmozdulhat a pozitív kampányüzenetek felé, de „nem nagyon valószínű”, hogy Orbán Viktor kormányfőt nem a „migránsok fenyegető inváziója elleni egyetlen védőbástyaként” mutatják be – tette hozzá Stephan Löwenstein, aki szerint „legfeljebb diverzifikálják az üzenetet”.

Így a kormány a héten már az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) vette célba, bár ezzel nem lehet megoldani azt a gondot, hogy a hódmezővásárhelyi fejlemények nem az ellenzék vélt erejének tulajdoníthatóak, hanem az „egészen magas” szinteket érintő korrupciós vádaknak – írta a FAZ szerzője. 

Wall Street Journal: nincsenek eszközei az EU-nak

A The Wall Street Journal pénteken azt írta: az Európai Unió legnagyobb problémája Magyarországgal az, hogy nem rendelkezik a megfelelő eszközökkel a „demokratikus normákat semmibe vevő” országok jelentette kihívások kezelésére.

A cikk szerint az áprilisi választások fő kérdése az, hogy sikerül-e megszereznie a Fidesznek a kétharmados parlamenti többséget, mely lehetővé tenné a kormányfő számára, hogy akarata szerint módosítsa az alkotmányt, ami „újabb csapást jelentene a demokráciára”.

Emlékeztettek rá, hogy Orbán Viktor 2014-ben kijelentette, illiberális államot kíván építeni Magyarországon, és ebben sikereket ért el.

„A főbb médiatermékek a Fidesz propagandafegyverévé válnak, ezeket Orbán orwelli módon a hazafias érzelmek felkorbácsolására használja azzal, hogy Soros Györgyöt egyfajta külföldi mumusként tüntetik fel” – hangsúlyozták, kitérve rá, hogy a miniszterelnök „az általa feltüzelt Soros-ellenes érzelmekkel igazolja a civil társadalom elleni fellépést”.

Törvénytelen illiberalizmus?

A politikai-üzleti lap európai kiadása szerint Orbán ért hozzá, hogyan tiporjon lábbal az EU demokratikus normáinak szellemén, miközben lábujjhegyen kerüli meg a konkrét szabályok betűjét. Mint írták, az unió nehezen talál választ arra, hogy egy Orbánhoz hasonló „feltörekvő erős ember” kijátssza az ellenőrző mechanizmust, amely kötött feladatlistákkal dolgozik.

Rámutattak azonban, hogy az „illiberális tényezők” önmagukban nem magyarázzák a Fidesz közelgő elsöprő választási győzelmét, ahhoz a magyar belpolitika többi részének „zűrzavarossága” is hozzájárul.

A szocialista párt hiteltelenítette magát a korrupciós vádakkal, valamint azzal, hogy kormányzása alatt rosszul kezelte a gazdasági válságot. A legéletképesebb ellenzéki erőnek a Jobbik tűnik, amely nemrég még „ijesztően jobboldali” volt, és talán még most is az. Az ellenzéki pártok ugyanakkor inkább egymással harcolnak, mint hogy komolyan megpróbálnának együttműködni – húzta alá a szerző.

„Az EU számára megoldhatatlan feladatot jelent annak feltérképezése, hogy hol végződik a törvényes demokrácia és hol kezdődik az illiberalizmus” – emelték ki.

(MTI)