Balog: Nagypéntek üzenete mindenkihez szól, aki megjárta az élet mélységeit

Nagypéntek „mély hitbéli üzenete” lefordítható egy olyan általános, emberi üzenetre, amely nemcsak a vallásos emberekhez szól, hanem mindenkihez, aki megjárta az élet mélységeit, aki szembesült a halállal, a szenvedéssel – mondta az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek. Balog Zoltán szerint Jézus szenvedéstörténete azonosulási lehetőséget kínál minden szenvedő, reménykedni akaró embernek, akkor is, ha nem vallásos.

A miniszter elmondta: az ünnep munkaszüneti nappá nyilvánításának „lelki hozadékát nehéz számokban mérni”, és nem tudják, tavaly többen vagy emelkedettebben ünnepelték-e az emberek a nagypénteket, amelynek megünnepléséhez nem kellett szabadságot kivenniük.

Ugyanakkor a döntés után az egyházak megköszönték a kormánynak a lehetőséget. Az egyházak igyekeznek megtölteni az ünnepet az „örök üzenettel, hogy vezet út a halálból egy új életbe”, az áldozathozatal nem az utolsó állomása az életnek, van folytatás, és az „fölfelé visz”.Hozzátette: ennek az üzenetnek a 21. században éppen olyan aktualitása van, mint volt a Krisztus születése utáni első században és az azóta eltelt 2000 évben.

A politikus felidézte: a javaslat kezdeményezőjeként és egyik előterjesztőjeként örült neki, hogy a reformáció 2017-es emlékévére időzíthették az új munkaszüneti napot, hiszen nagypéntek a protestánsok egyik legfontosabb ünnepe. A javaslatot együtt nyújtották be a katolikus Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, jelezve, hogy a katolikusoknak is fontos ünnep ez a nap. Az előterjesztők között volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is, kifejezve, hogy az új munkaszüneti nap bevezetése nem sérti a munkaadók, illetve a magyar gazdaság érdekeit. Megjegyezte: a 2016-os év gazdasági mutatói igazolták, hogy alaptalan volt a gazdasági kieséstől való félelem, hiszen az elmúlt év 4 százalék fölötti – 12 éves csúcs – gazdasági növekedést hozott.

A négynapossá vált ünnep ezenfelül jót tesz a turizmusnak és a vendéglátóiparnak, ezt jelzi, hogy idén is gyakorlatilag megteltek a különböző szállodák, turistaszállók. Hozzátette: a hosszú pihenés, rekreáció, a családi együttlét az ünnep után visszaköszön a munkavégzés minőségében is.

Balog Zoltán vélekedése szerint lehet ugyan összefüggést keresni a gazdaság teljesítőképessége és az ünnepnapok száma között, de a gazdaságilag nagyon erős Németországban 17, a gyengébb gazdaságú Bulgáriában 16 munkaszüneti nap van, míg Magyarországon ezzel a munkaszüneti nappal együtt lett 11. A munkaszüneti napok száma és a gazdasági teljesítmény között tehát nincs egyértelmű összefüggés – fűzte hozzá. Kitért arra is: az egyházi ünnepek közül azért választották nagypénteket, mert „ennek az ünnepnek önálló üzenete van a keresztény kultúrkörben”.

(MTI)