Mélyül a magyar-szerb együttműködés Orbánék szerint

Jó dolog a szerb-magyar viszony javulása és ez egyértelműen a délvidéki és a magyarországi politikai erő közös munkálkodásának az eredménye. A legtöbbet a magyar fél tette a jó viszony kialakításáért. Szerbia esetében azt hiszem hogy a "kikényszerítés" fogalom talán még inkább helyén való lenne. Sajnos közben a délvidéki magyarság közép-európai rekordokat megdöntő mértékben vándorol el. Amikor lőttek ránk, akkor sem akartak ennyien elmenni, mint most, amikor elérhetőbbé váltak számunkra a nyugati dús legelők. A nemzetben való gondolkodás néhány területet leszámítva, teljesen kikopik a magyar közösségtudatból. Magyarország regionális középhatalmi törekvéseinek az oltárán feláldozódik ez a közösség, minden egyéb segítő szándék és cselekedet ellenére. A nemzeti öntudat pillérei sorra buknak ki alólunk és ez senkit sem zavar. Oda jutottunk, hogy a délvidéki magyarság az a közösség, akinek az értékrendjében a legkevésbé fontos a magyarságtudat, kárpát-medencei szinten. Szabadkán már nem csak a vegyes házasságból származók nem beszélik a magyart, de magyar származásúak is egyre rosszabbul és egyre kevésbé szívesen szólalnak meg magyarul. Mindeközben a baloldali gyökerű helyi magyar politikai vezetés naponta ad kilövési engedélyt azokra a magyar értelmiségiekre akik még tudnak és akarnak tenni valamit, addig a liberális ellenzékük szépen hozza a hamisítatlan szellemi fajtajelleget. Minden át van politizálva, közösségépítés gyakorlatilag nincs, leszámítva a néhány apróbb helyi szintű kezdeményezést, valamit pár (t)központi szervezésű propaganda bulit.

Vucic szerint is.