Kilenc ellenzéki párt összefogásával aláírásgyűjtés kezdődött, hogy népszavazás dönthessen a 3-as metró akadálymentesítéséről.
Kilenc ellenzéki párt hétfőn megkezdte az aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy népszavazás dönthessen a felújítás alatt álló 3-as metró teljes értékű akadálymentesítéséről. A kezdeményezést az MSZP, a DK, az Együtt, a Liberálisok, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd képviselői jelentették be Budapesten, sajtótájékoztatón.
Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi képviselője elmondta, a kerekes székesekért, nehezen közlekedőkért, a kismamákért, és az idősekért vetette fel a referendumot. Tarlós István főpolgármester ugyanis „túl arrogáns ahhoz, hogy beismerje, az akadálymentesítés egy fontos ügy, és túl gyáva ahhoz, hogy a kormánnyal harcoljon a budapestiek érdekében” – fogalmazott, megjegyezve: a fővárosiak átlagosan napi 20 milliárd forintos adóbefizetéseik után megérdemlik a teljes akadálymentesítést.
Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője hangsúlyozta, a főpolgármesternek az akadálymentesítés ügyében a nem törvényesen elhelyezett közterület-figyelő kamerák leszereléséhez hasonlóan kellene kiállnia a kormánnyal szemben, kikövetelve az ahhoz szükséges 20 milliárd forintot. Az ellenzéki politikus az akadálymentesítés fontosságának új szempontjaként említette, hogy a 3-as metró a váos egyik legbiztonságosabb óvóhelye egy esetleges katasztrófa esetén, amelynek elérését mindenkinek lehetővé kell tenni.
Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke kijelentette, Tarlós István nem védekezhet azzal, hogy azért nem akarja teljesen akadálymentesíteni a 3-as metrót, mert elődje, Demszky Gábor sem tette meg a 2-es metró esetében. Szólt arról is, a főpolgármester állításával szemben egy sikeres népszavazásnak lesz valódi eredménye, a most tervezett részleges helyett ugyanis teljes értékű akadálymemtesítés valósulhat meg.
Szabadai Viktor, a Liberálisok álláspontját ismertetve közölte, friss közvélemény-kutatásuk alapján a budapestiek 92 százaléka támogatja a teljes akadálymentesítést még akkor is, ha az többletköltségekkel jár.
Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselője úgy fogalmazott, „nem szabad elhinni azt a bullshitet, hogy egy 330 milliárd forintos költségvetésben nem lehet – akár több évre nyúlóan – 20 milliárd forintos kötelezettségvállalást tenni”.
Galgóczi Péter, a Momentum Dabas járási országgyűlési képviselőjelöltje kerekesszékből szólva elmondta, az akadálymentesítés nem luxus beruházás, hanem olyan befektetés, ami segíthet csökkenteni a mozgássérültek körében 87 százalékos munkanélküliséget. Megjegyezte, az épületek akadálymentesítése mellett az is fontos lenne, hogy javuljon a kapcsolat a sérült és az ép testű emberek között.
V. Naszály Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja elfogadhatatlannak nevezte, hogy a főpolgármester szerinte még mindig nem érti, miért kell lehetővé tenni mindenkinek a szabad közlekedés lehetőségét.
Horváth Csaba tájékoztatása alapján az aláírásgyűjtés részvevőinek március 6-ig 138 ezer szignót kell gyűjteniük a budapestiektől. Kérdésekre válaszolva megerősítette, a 3-as metró csak akkor lesz teljesen akadálymentes, ha azt mindenki külső segítség nélkül használhatja, ezt pedig kizárólag a liftek biztosítják.
(MTI)
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Szeretne ő is egy szeletet a tortából.
A Demokratikus Koalíció súlyos veresége után még nagyobb válságba került: a párt parlamentből való kiesését követően lemondott a teljes vezetés, miközben információink szerint kilépési hullám indulhat el az önkormányzati szinten is.
„Ezeknek az embereknek nem műsoridőt kell adni, hanem egy csíkos ruhát, és lehet menni követ törni” – fogalmazott Gelencsér Ferenc közösségi oldalán.
Az LMP és a MIÉP is elindult a választáson, de ezt igazából senki sem vette észre.
Az Alapjogokért Központ országgyűlési választás előtt készült, országosan reprezentatív felmérése szerint a Fidesz-KDNP a biztos szavazó pártválasztók körében 44.5, míg a Tisza Párt 42 százalékon állt, a Mi Hazánk pedig 7 százalékot ért el.
Ment a ködszurkálás.
Egy 1989-ben készült BBC-riport fiatalok történetein keresztül mutatta meg, milyen volt Magyarország a rendszerváltás előtti hónapokban.
A fővárost és több vidéki várost is elértek az egy időben végrehajtott fegyveres akciók.
