Orbán: Erőforrást látunk a roma közösségben

A miniszterelnök a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat hallgatói és alumnitalálkozóján úgy fogalmazott: „Nézőpontunk szerint a romák nem segélyen, tehát más adófizetők pénzén tengődő, magatehetetlen kisebbség, hanem olyan magyar állampolgárokról beszélünk, akiknek élhető jövőt, lehetőséget tudunk adni itt, a szülőföldjükön.”

Orbán Viktor megjegyezte: Magyarországon hosszú időn át az volt a közhangulat, hogy a romák beilleszkedése, felzárkóztatása reménytelen ügy. A mostani találkozó viszont arról szól, hogy ez nem így van, „igenis van remény, csak dolgozni kell érte” – jelentette ki. A kormány szerint lehetőséget kell adni azoknak, akik keresik, mert akkor lesz igazságos a világ, ha mindenki előtt kinyílik egy lehetőség – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországon ma csak két útja van a felemelkedésnek: a munka és a tanulás, ha pedig a kettő összekapcsolódik, az külön szerencse. Az elmúlt évek gazdasági fejlődésének köszönhetően Magyarországon aki tud és akar, az dolgozhat, de „az akarat felélesztéséhez az kell, hogy az emberek értelmét lássák a munkájuknak” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint a munkának emberformáló hatása is van, helyreállítja az önbecsülést, hasznos és tartalmas életet biztosít.

A tanulással kapcsolatban felidézte a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat 2011-es elindítását, amelyet az a szándék vezérelt, hogy elősegítsék a társadalmi felzárkózás ügyét. A végzettek több mint 90 százaléka dolgozik – mutatott rá, kiemelve azt is, hogy folyamatosan javul a roma népesség iskolai végzettségének szintje. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy garantálják a program folytatását, az idei költségvetésben plusz 140 millió forintot biztosítanak, 2019-től pedig várhatóan évi 550 millió forint áll rendelkezésre.

A résztvevőkhöz, a „leendő fiatal roma vezetőkhöz” szólva Orbán Viktor megjegyezte azt is, hogy a jelenlegi állami vezetők közül a köztársasági elnök, a házelnök, a miniszterelnök, a nemzetgazdasági miniszter és a nemzeti fejlesztési miniszter is mind szakkollégisták voltak. „Ennél biztatóbbat nem tudok önöknek mondani” – tette hozzá. Beszédében több kormányzati intézkedést is megemlített, így például a 3 éves kortól kötelező óvodáztatást, a széles körben ingyenes gyermekétkeztetést és tankönyveket.

Az óvodáztatással kapcsolatban azt mondta, ez egy áttörés, mert mérsékelni lehet vele az iskolába lépéskor meglévő hátrányokat, és úgy nagyjából azonos eséllyel „futhatja be” mindenki a maga pályáját. Magyarország az egyetlen olyan európai ország, ahol a gyermekeknek hároméves kortól kötelező óvodába járniuk – tette hozzá a miniszterelnök.

(MTI)