Február végén mutatja be Szász Attila Örök tél című filmjét a Duna Televízió.
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, február 25-én tűzi műsorra a Duna Televízió Szász Attila Örök tél című filmjét, amely a szovjet Gupvi munkatáborok elhallgatott világát mutatja be.
„Huszonnyolc évet kellett várni arra, hogy egy ilyen film létrejöhessen” – emelte ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a filmet bemutató keddi sajtótájékoztatón az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Gulág Emlékbizottság támogatásával készült alkotás létrejöttével „egy olyan film született, amely valóban kinyitja a Gulágról való ismeretek kapuját” és hitelesen mutatja be, hogy mi történt ezekben a kényszermunka-táborokban – emelte ki. Hozzátette: ez a film a történelmi témát nem ismerők számára is befogadható és azonosulásra alkalmas formában dolgozza fel a 2. világháború után elhurcolt több százezer magyar valós történetét. Kiemelte: a Gulág Emlékbizottság legnagyobb volumenű vállalkozása volt az Örök tél elkészítésének 423 millió forintos támogatása.
A Félvilág és A berni követ alkotópárosa, Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró új történelmi drámája Havasi János Lánykák, az idő eljárt című novelláját feldolgozva, megtörtént eseményeken alapszik.
„Nagyon büszke vagyok a filmre, az alkotótársaimra, és különösen a színészekre, mert az egy külön filmet megérne, amekkora odaadással és elkötelezettséggel játszottak” – emelte ki a rendező. Mint mondta, a forgatás során nehéz volt minden nap szembesülni azzal, hogy ezek a táborok milyenek lehettek a valóságban, és egy idő után rádöbbentek arra, hogy ezt képtelenség bemutatni. Így inkább igyekeztek egy ízelítőt adni abból a pokolból, amelyen a táborokat megjárt nők és férfiak keresztülmentek. Ezt elsősorban szavak nélkül, a főszereplők tekintetével próbálták meg érzékeltetni.
„Ez a legérzelmesebb történet, amit valaha írtam, nagyon igénybevett, mindenféle érzelmet kiváltott belőlem, egy igazi hullámvasút volt” – idézte fel a munkát Köbli Norbert. Mint mondta, megpróbáltak egy jól megközelíthető történetet elmesélni úgy, hogy közben nem színezik ki a valóságot, hiszen végig érezték a munka komoly felelősségét is.
Az Örök tél története 1944 decemberében kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket három hét kukoricatörésre. Irén (Gera Marina), aki férjét várja haza a frontról, abban a tudatban válik el kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak, ám a megszállók marhavagonokba pakolják a falubeli asszonyokat és egy szovjet munkatáborba szállítják őket, hogy ott embertelen körülmények között a helyi szénbányában dolgozzanak. Irén itt találkozik Rajmunddal (Csányi Sándor), aki segít a nőnek túlélni a tábori borzalmakat.
A második világháború végén a győztes Szovjetunió katonai és belügyi szerveinek foglyaként kétszázötvenezer férfit és nőt hurcoltak Magyarországról a Gulág és Gupvi kényszermunkatáborokba. Akik évekkel később hazatérhettek a rabságból, nem beszélhettek szabadon a velük történtekről.
A főszereplők mellett a filmben látható mások mellett Döbrösi Laura, Kiss Diána Magdolna, Farkas Franciska, Kurta Niké, Für Anikó és Gáspár Tibor. Az operatőr Nagy András, a vágó Hargittai László, a producer Lajos Tamás és Köves Ábel volt.
Skuta Vilmos fotóművésznek a forgatáson készített fotóiból február végéig látható kiállítás az Uránia Nemzeti Filmszínház galériáján.
(MTI, fotó: Kovács Tamás)
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Gulyás Gergely posztja alatt egyre csak gyűlnek a megdöbbent és a minisztert támogató hozzászólások.
Az MMA-elnök szerint a bajok nem itt és nem most kezdődtek. Hanem amikor kétszázötven éve úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk életünkből a tekintélyt és legfőképpen a Fennvalót.
Két szélsőség van, az egyik gyűlöli, hogy magyarnak született, a másik véglet, amikor valaki az élete értelmének tekinti, hogy ő magyar. Lánczi András írása.
Az MCC háromnapos nemzetközi konferenciáján ezúttal is világhírű szakemberek gyűltek össze, hogy közösen megfejtsék, mi kell ahhoz, hogy Európába visszatérjen a béke, a jólét és a szólásszabadság.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
Egy zenész és egy tartalomkészítő. Mindketten dánok, influenszerek és immár évek óta Magyarország az otthonuk. Miért döntöttek úgy, hogy itt kezdenek új életet, mik a benyomásaik rólunk magyarokról, és miként lehetnénk még vonzóbb célpont a külföldiek számára. Utánajártunk!
Sok minden eldőlhet.
Az szomszédunk rekordmagas költségvetési hiánnyal és a leminősítés rémével küzd, a politikai patthelyzet egyetlen igazi nyertese a népszerűségi listákat vezető magyarellenes AUR lehet, amely egy előrehozott választás esetén alapjaiban rajzolhatja át az erőviszonyokat.
