„Lédererné, mi van a kosárban? Kodelkának feje, keze, lába.”
Csütörtöktől játsszák a magyar mozik Szász János A hentes, a kurva és a félszemű című új filmjét, amely egy 1925-ben megtörtént hírhedt magyar bűncselekményt, a Kodelka-gyilkosságot dolgozza fel.
Szász János új alkotásának ötletadója egy, a korabeli sajtót is hosszan lázban tartó bűnügy volt. Kodelka Ferenc gazdag hentesmestert – akit Hegedűs D. Géza alakít – az 1920-as évek közepén Budapesten kegyetlenül meggyilkolták, majd feldarabolták, és a testrészeit bőröndökbe gyömöszölve a Dunába dobták. Az elkövetőt, az egykori csendőrtisztet, Léderer Gusztávot Nagy Zsolt, míg bűntársát, a prostituálttá váló feleségét, Schwartz Máriát Gryllus Dorka játssza. Szász János a történetből 1985-ben már készített egy húszperces kisfilmet Léderer-ügy címmel.
A rendező a szerdai budapesti sajtóvetítést követően elmondta, hogy a bűnügy azért keltette fel az érdeklődését, mert a korabeli sajtóban azt írták, hogy a hentest háromszor akarták meggyilkolni, míg végül sikerült a gaztett végrehajtása. Kiemelte, hogy a megtörtént esetet csupán kiindulópontként vette alapul. „Nagyon érdekelt, hogy mi lehet egy ilyen bűnügy hátterében, a dolog szenvedélye érdekelt leginkább, hogy ez a három karakter miként viszonyul egymáshoz” – hangsúlyozta.
A film a két világháború között játszódik, de a rendező nem akart az 1920-as évek közepének politikai és történelmi helyzetére fókuszálni. Az eseményekben is több eltérés is van. A gyilkosság valójában a Tölgyfa utca 14. szám alatt történt, a rendező viszont ki akarta emelni a három szereplőt a fővárosi környezetből és egy zártabb, vidéki helyszínre vinni. „Sokkal jobban érdekelt egyfajta távoli közeg, amiben benne van a romantikus vízióm is arról, hogy milyen lehetett az 1920-as években egy ilyen telepen élni” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a forgatás nagy része Rónabányán zajlott, és a film érzelmi síkjai közül sok minden a forgatás alatt dőlt el.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár a kultúra hídszerepéről és a 26 országban jelen lévő Liszt Intézetek missziójáról.
Az együttműködés és az összefogás nem csak a politikai elit, hanem a kultúra és a civil szféra feladata is.
A világhírű magyar borkultúra tovább növelheti ismertségét egy újraéledő hagyomány által. A Márton-naphoz kapcsolódó újbor ünnepe új kapukat nyit a hazai vendégforgalomban és az átalakuló borpiacon is.
Rod Dreher döbbenetes tapasztalatról számolt be: Londonban a kormány egyszerűen letiltotta az oldalát, mert a migráció veszélyeiről írt.
Az ünnepi eseményen átadásra kerülnek majd a Mandiner-díjak is.
A számok nem hazudnak: a reálbérek is kilőttek, köszönhetően a családi adókedvezményeknek és az anyák támogatásának – mutatjuk, pontosan mennyivel visznek haza többet a magyar dolgozók, mint egy évvel ezelőtt.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
