Mit szólnak a halak az árvízhez, és mire számítsanak a pecázók az árhullám levonulása után?
A Magyar Nemzet egy szakértőt kérdezett arról, milyen hatása van az árvíznek a folyók élővilágára, és persze a horgászatra.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület döntött az elevenszülő gyík mellett.
Az elevenszülő gyíkot választotta a 2018-as év hüllőjének a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya.
A Kárpát-medence jégkorból megmaradt, ritka maradványfaja úgy alkalmazkodott hűvös, nedves élőhelyének hüllők számára kevésbé kedvező viszonyaihoz, hogy tojások helyett eleven utódokat hoz világra. Az elevenszülő gyík Magyarországon kimondottan ritka és fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
A hűvös és nedves élőhelyeket kedvelő elevenszülő gyík Észak- és Északnyugat-Európa nagy részén a leggyakoribb gyíkfajnak számít. Skandináviában messze átlépi az északi sarkkört, ezzel a Föld legészakabbra hatoló hüllője. Magyarországon elsősorban jégkori maradványlápokban fordul elő. Összefüggő elterjedése van a Beregben, a Nyírségben, a Hanságban. Foltszerűen fordul elő a Duna-Tisza-közén.
Az elevenszülő gyík a Kárpát-medencében a legutolsó jégkorszak vége óta visszahúzódóban van. Megmaradó élőhelyeit a vizek lecsapolása tizedelte meg, ma a nem megfelelő vízgazdálkodás zsugorítja ezeket. Az ipari forradalomhoz köthető fokozódó klímaváltozás azonban végső csapást jelent a hazai populációkra. Az elevenszülő gyík egyike azon fajoknak, amelyek – legalábbis Közép- és Dél-Európában – a globális felmelegedés áldozatai lehetnek. Fennmaradása Magyarországon csak fokozott odafigyeléssel biztosítható, és az élőhelyeket rehabilitáló, aktív természetvédelmi beavatkozásoktól remélhető.
(MTI)