A tavaly indult sztrájktárgyalás eredményeként tovább nőnek az egészségügyben dolgozók bérei – közölte Ónodi-Szűcs Zoltán hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.
Több mint 90 ezer egészségügyi dolgozó a napokban kapja kézhez a novemberben megemelt bérét – közölte az egészségügyért felelős államtitkár hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten. Ónodi-Szűcs Zoltán emlékeztetett arra, hogy ez a – többlépcsős – béremelés az érdekképviseletekkel korábban indult sztrájktárgyalás eredményeként született tavaly.
Tavaly novemberben a szakdolgozók bére átlagosan 26,5 százalékkal emelkedett, míg az orvosoké bruttó 107 ezer forinttal lett magasabb. A béremelés második ütemében, idén november 1-jével a szakdolgozók 12 százalékkal kaptak magasabb bért, a szakorvosok fizetése pedig bruttó 100 ezer forinttal nőtt. Továbbá a rezidensek is egy bruttó 50 ezer forintos bérnövekménnyel számolhattak – ismertette.
Az államtitkár kiemelte, az orvosoknál a bértömeg 40 százaléka valamilyen pótlék vagy túlmunkadíj, és mivel ezeket az alapbérből számítják, ezek a bérelemek is emelkedni fognak. Példákat említve elmondta, egy három éve a pályán lévő szakorvos alapbére 454 820 forintra, egy két évtizede munkaviszonyban dolgozó szakorvosé pedig 510 ezer forintra fog emelkedni, és egy nyugdíj előtt álló szakorvos bére 538 ezer forint lesz. A szakdolgozók esetében egy segédápoló bére 131 779 forint lesz, egy harminc éve a pályán lévő szakápoló bére 196 ezer forintra nő, míg egy csaknem két évtizede pályán lévő szakápoló, szakasszisztens alapbére 204 454 forintra nőtt – ismertette az államtitkár. Egy 15 éve a pályán lévő diplomás szakápoló vagy gyógytornász bére pedig 250 398 forintra fog emelkedni.
„Ezek a számok jók, de van még mit tennünk a bérekkel” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, a kormány elsődleges célja a visegrádi négyek átlagának elérése volt. Ónodi-Szűcs Zoltán hangsúlyozta, a kormány 400 milliárd forintot fordított béremelésre eddig, és – a sztrájktárgyalásokra utalva – azt mondta, „ezen az úton tovább fogunk menni”. Arra a felvetésre, hogy az érdekképviseletek még ebben az évben plusz egyhavi korrekciót kértek, az államtitkár azt válaszolta, folynak a tárgyalások.
A védőnők bérhelyzetével kapcsolatban, szintén kérdésre válaszolva azt mondta, az ő helyzetüket jelenleg nem tudják bértáblában rendezni, hiszen eltérő működési formában dolgoznak. A védőnők bérhelyzetét akkor lehet érdemben rendezni, ha egységes módszertan alapján, egységes bértábla alapján fog működni a rendszer – közölte. Hozzátette: arra kaptak megbízást a kormánytól, hogy dolgozzák ki a védőnői ellátás új modelljét. Ez – mint mondta – meg is történt, most a tárgyalások következnek az érintettekkel.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Súlyos képet fest egy friss felmérés a keleti szomszédainkról.
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár egy összeállítást közölt a tiszás és Tisza-közeli szakértők nyilatkozataiból.
Magyar Péter képviselői már a látszatra sem adnak.
Nem véletlen, hogy a párt az egész kampány alatt igyekszik kerülni a téma mélyebb megvitatását.
A háború következtében komoly veszélybe került az ukrán nép hosszú távú fennmaradása.
Egyre kisebb a különbég a főváros és az ország többi része között.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
