Kati Piri: Nem működhet önkéntes alapon a szolidaritás a migrációs válság kezelésében

A szolidaritás nem működhet önkéntes alapon sem a menekültkérdésben, sem más területen – mondta Kati Piri, az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportjának tagja. Előbb-utóbb kikezdené az Európai Unió alapjait, ha önkéntes lenne a részvétel a migrációs válság kezelésében, és egyes országok továbbra is ragaszkodnának ahhoz, hogy kimaradjanak belőle – jelentette ki a magyar származású holland politikus az M1 aktuális csatornának adott, kedd este sugárzott interjújában.

A szolidaritás nemcsak a menekültkérdésben van jelen, ott van a biztonság területén, és a szegényebb régiók támogatásánál is. „Magyarország jó példa erre, hiszen a legtöbb uniós támogatást kapja, és senki nem ellenzi ezt a gazdagabb országok közül. Úgy vélem, hogy a migráció esetében is hasonló szolidaritásra van szükség” – mondta. Hozzátette: jobban szeretné, ha ez magától értetődő lenne, de ha nem ez a helyzet, ha Szlovákia és Magyarország elvesztette a pert az Európai Bíróságon, akkor nem lát más lehetőséget, mint a kötelező végrehajtást. Az Európai Unió ezen az elven alapul – jelentette ki. 

„Egy ideális világban nincs szükség arra, hogy Brüsszel kötelezzen valakit”

Megjegyezte: egy ideális világban nincs szükség arra, hogy Brüsszel kötelezzen valakit, mindenki teszi a dolgát. A tanácsban széles az egyetértés, csak három ország nem ért egyet. Az Európai Bíróság döntése után még Szlovákia is jelezte, hogy betartja az ítéletben foglaltakat, leginkább magyar és lengyel ellenállás érezhető, de ez a két ország is blokkolhatja a megegyezést – emelte ki.

Kati Piri beszélt a menekültek önkéntes áttelepítéséről a közel-keleti menekülttáborokból Európába. Szavai szerint az európai menekültügyi rendszer jövője az kell hogy legyen, hogy az emberek ne induljanak útnak. Ehelyett meg kell nézni, hol és hányan élnek már menekültek, és hogyan lehet javítani a helyzetükön. De sok ember van, akiért még rengeteget kell tenni, például az egyedülálló anyák, vagy akik nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz bizonyos térségekben. „Nekik biztonságos és törvényes lehetőséget kell teremtenünk, hogy ellenőrizhessük őket, hogy valóban menekültek, és nem jelentenek biztonsági kockázatot. Nekik meg kell teremteni a legális lehetőséget arra, hogy Európába jöhessenek, áttelepítés segítségével. Ez a menekültpolitika jövője” – vélekedett. 

Hangsúlyozta: ezért örült annak, hogy az észt elnökség az áttelepítést kiemelten kezelte, és ennek eredményeként elkezdődhetnek az egyeztetések. Egyelőre 14 európai uniós ország vesz részt ehhez hasonló áttelepítésekben. Ezek az országok elküldik szakértőiket egy unión kívüli ENSZ-menekülttáborba, ahol megnézik, kik azok, akiknek helyet tudnának biztosítani az országukban. A politikus reményét fejezte ki, hogy ha a szabályozás megszületik, olyan országok is részt vesznek majd a programban, akiknek egyelőre még nincs többéves tapasztalatuk arról, hogyan kell fogadni a menekülteket, ha maguk választhatják ki, hogy kiket fogadhatnak be, ha biztosak lehetnek abban, hogy ezek az emberek nem fenyegetik a biztonságukat, és hogy valódi menekültekről van szó, akik nem térhetnek haza. 

„Ezek is ugyanolyan emberek, mint mi”

Mint mondta, bízik abban, hogy a „magyar kormány, a magyar emberek is lassan hozzászokhatnak ahhoz, hogy ezek is ugyanolyan emberek, mint mi, nem ők akarták elhagyni otthonaikat, kénytelenek voltak távozni a hazájukból”.

Az EU és Törökország megállapodásáról szólva kiemelte: Törökországban még mindig 3,2 millió menekült van, miközben az EU azt mondta, hogy megteremti a legális bevándorlás lehetőségét az unióba a menekülteknek, a leginkább védelemre szorulóknak. „Ezt az ígéretünket nem tartottuk meg a törökökkel szemben”. Az EU mindössze hétezer védelemre szoruló embert vett át 18 hónap alatt Törökországból, miközben a megállapodás előtt egyetlen nap alatt érkezett ennyi ember a görög partokra – nyilatkozta az M1 aktuális csatornának a magyar származású holland baloldali politikus.

(MTI)