Ezt ígéri az ellenzék a nyugdíjasoknak

A nagyobb ellenzéki pártok egyetértenek abban, hogy szükség van a nyugdíjrendszer reformjára, a minimális juttatás emelésére – derült ki a Nyugdíjasok Országos Szövetségének csütörtöki budapesti pártelnöki fórumán.

MSZP: Tizenharmadik havi nyugdíjat!

Molnár Gyula (MSZP) szerint legalább meg kell duplázni a minimálnyugdíjat, az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a százezer forint alatti juttatásokat, valamint kifizetési plafonra van szükség. Annak a véleményének adva hangot, hogy a jelenlegi hatalom a nyugdíj terén is inkább a gazdagabbakat támogatja, azt hangsúlyozta, kiszámítható, biztonságos és fenntartható rendszerre van szükség, amelyben alkotmányossá kell tenni a nyugdíjhoz való jogot.

Molnár Gyula a szocialisták kormányra kerülése esetén a következőket ígérte a szépkorúaknak:

• Visszaállítanák a 13. havi nyugdíjat, avagy egy ahhoz hasonló juttatást 
• Megdupláznák a minimálnyudíjat, kifizetési plafont hoznának létre
• Emelnék a százezer forint alatti juttatásokat
• 62 éves kortól fogva rugalmassá válna a nyugdíjba vonulás
• Áttekintenék a rokkantnyugdíjazás rendszerét
• Javítanának az egészségügy és az abban dolgozók finanszírozásán,
• Csökkentenék az ellátásban mutatkozó területi különbségeket.

A szocialista pártelnök szerint – az állam és az önkormányzatok együttműködésében – meg kell duplázni a szociális otthonok számát, a bekerülésnél a rászorultsági szempontokat előtérbe tolni, a krónikus betegséggel küzdő idősek pedig szakorvosi javaslatra ingyen kaphatnák gyógyszereiket.

Jobbik: A bérunió hozza el a nyugdíjuniót

Vona Gábor Jobbik-elnök az igazságosabb elosztás fontosságát emelte ki:

• A Jobbik kormányra kerülése esetén nyugdíjat emelnének
• Erősítenék a gyógyszerár-támogatási rendszert
• Csökkentenék főként a családok és az idősek által vásárolt termékek áfáját
• Fejlesztenék az idősotthonokat
• A kultúrát helybe hozó Nemzeti Vándorszínházat hoznának létre

Mint mondta, az idősügyet „ki kell szabadítani a pártpolitika fogságából”, mert nem egy-egy ciklusra szóló válaszokra van szükség; vissza kell állítani az Idősügyi Tanácsot, szociális hozzájárulási adó helyett ismét járulékká kell tenni ezt a közterhet. Megjegyezte: a rendszer helyrebillentését segíti, ha többen dolgoznak magasabb bérért, így több járulék folyik be, megemlítve, hogy míg az uniós átlag szerint a GDP 12 százalékát fordítják nyugdíjfizetésre, addig Magyarországon 9 százalék ez az arány.

A bérunió hozhatja el mindannyiunk számára a nyugdíjuniót – fogalmazott pártja kezdeményezésére utalva Vona Gábor, aki szerint az idősek fogyasztói kosarához kellene szabni a nyugdíjemelés mértékét, a juttatás megállapításakor pedig a dolgozóként termelt pénztőke mellett  humántőkét is figyelembe kellene venni, például azt, hány gyermeket nevelt fel tisztességgel valaki.

LMP: Tisztességet és nyugalmasságot!

Szél Bernadett, az LMP társelnöke a tisztességet és a rugalmasságot említette követendő alapelvként. Így kifejtette, mit tenne a nyugdíjasokért a Lehet Más a Politika: 

• Az otthonápolást minimálbérrel megfizetett munkaviszonnyá tennék
• Növelnék a nyugdíjasok juttatásait az őket érintő termékkosár áremelkedése esetén  
• Az alacsony bérűeket részesítenék előnyben nyugdíjemelés esetén
• Rugalmassá tennék a nyugdíjba vonulás időpontját
• Megszüntetnék a rokkantnyugdíjazás rendszerének „végtelen embertelenségét” 
• Megszüntetnék a nők és férfiak között fennálló, 14 százalékos nyugdíjkülönbséget

Hangsúlyozta: céljuk a nyugdíj alkotmányos védelme, a rendszer függetlenné tétele a költségvetéstől. „Felmenő rendszerben a munkaerőpiacot ki lehet fehéríteni”, és ez hatással lesz a hazai nyugdíjrendszerre is – mondta.

DK: Igazi dráma jöhet a nyugdíjrendszerben

Rövid távon korrigálni kel a nyugdíjrendszert, de szembe kell nézni azzal, hogy hosszabb távon „igazi nagy dráma” következik – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a rendezvényen.

Mint mondta, 2025-2030 táján érezhetően esni fog az induló nyugdíj – ami ma az utolsó fizetés 75-80 százaléka –, mivel már lépnek ki az aktív korból azok, akik tömegesen voltak hosszú ideig kényszervállalkozók, minimálbérre bejelentett, zsebbe fizetett alkalmazottak. Hangsúlyozta: nagyon hiányozni fog a rendszerből a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításával kivett háromezer milliárd forint.

Ennek kiküszöbölélsére Gyurcsányék a következőket javasolják:

• A mindenkinek járó, legalább ötvenezer forintos alapnyugdíjat egy munkanyugdíjjal egészítenék ki 
• Megoldandó „erkölcsi kérdésnek” nevezték, hogy van egy kör, amely aránytalanul magas ellátásban részesül.
• Az alacsony nyugdíjak nagyobb emelését támogatnák
• Gyurcsány „nagyon-nagyon óvatos” lenne a 13. havi nyugdíjjal, mivel az évi 250 milliárdot vonna el más, fontosabb területekről - például az egészségügytől és az oktatástól.

Dilemmának nevezte, hogy „a nyugdíjat alapvetően biztosításnak tekintjük”, így az ellátásokat csak arányosan emelhetik, vagy a szerényebb juttatásúaknak nagyobb emelést kell adni; mint mondta, „ezt a kérdést érdemes kinyitni”, de, mint mondta, ő inkább az alacsony nyugdíjak nagyobb emelését támogatná.

(MTI)