Timmermans: Nem összevethető a lengyel és a magyar helyzet

2017. július 19. 14:33

Az Európai Bizottság első alelnöke szerint Lengyelországgal szemben Magyarországon nem kívánják az igazságügyi miniszter befolyása alá vonni a bírói testület munkáját.

2017. július 19. 14:33

A jogállamiságot érintően a jelen pillanatban nem összevethető a lengyelországi és a magyarországi helyzet, ugyanis Magyarországon nincs szó az igazságügyi rendszer reformjáról – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán Brüsszelben. Timmermans az igazságügyet érintő lengyel törvényjavaslatokkal kapcsolatban tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a jogállamiság kérdését tekintve a lengyel és a magyar helyzet eltér, ugyanis Magyarországon nem kívánják az igazságügyi miniszter befolyása alá vonni a bírói testület munkáját, azaz nem kérdőjelezik meg a hatalmi ágak szétválasztását. Aláhúzta ugyanakkor, hogy „vannak problémák Magyarországgal”, amelyek miatt kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban.

Timmermans szerint ha Lengyelország az országos igazságszolgáltatási tanácsra (KRS) és a legfelsőbb bíróságra (SN) vonatkozó törvényjavaslatot elfogadja, azzal az igazságszolgáltatást politikai befolyás alá helyezi. Lengyelországban tehát a jogállamiság elleni támadás jellegénél fogva eltérő a magyar problémákhoz képest – tette hozzá a bizottsági alelnök. 

Szerdán a vitatott igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt az Európai Bizottság, „súlyos aggodalmának” adva hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói függetlenséget Lengyelországban. A brüsszeli testület tagjai szerdai tanácskozásukon megvitatták a legfrissebb lengyelországi fejleményeket, és az egyeztetés után kiadott bizottsági közleményben hangsúlyozták, hogy „rendkívül negatív hatása lenne az igazságszolgáltatás függetlenségére, és fokozná a jogállamiságot érő rendszerszintű veszélyt az országban”, ha a jelenlegi formájukban fogadnák el a kifogásolt törvényeket.

Mint közölték, az ügyben szükség esetén kötelezettségszegési eljárást indíthatnak.

(MTI)

Összesen 42 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nimród
2017. július 20. 13:31
Timmermans szerint „vannak problémák Magyarországgal”. Hát még Timmermanssal mekkora problémák vannak. Az EU Bizottság első elnökhelyettese annyira műveletlen, vagy annyira elfogult, hogy a randalírozó, erőszakoskodó, Európába szemmel láthatóan beilleszkedni képtelen, sőt a beilleszkedni nem is akaró migránsokat egy kalap alá veszi az 1956-os magyar menekültekkel. Európai emberekkel, akik fegyelmezetten betartották az osztrák hatóságok utasításait, és türelmesen kivárták a menekült táborokban a befogadási procedúrát, ami sokszor egy évnél is tovább tartott. És a túlnyomó többségük nagyszerűen helytállt új hazájában, annak hasznos polgára lett. Ezek után Timmermannst minek nevezhetjük? Minimum moslék alaknak.
Agricola
2017. július 20. 08:21
Egy demokratikus államberendezésnél a bíróságnak a törvényekkel, meg a józan ésszel, meg a valósággal összhangban kell ítélkezni. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke feltételezi, hogy nem demokráciában élünk, hanem jurisztokráciában, ahol A SENKINEK NEM FELELŐS, SENKI ÁLTAL FELELŐSSÉGRE NEM VONHATÓ BÍRÁK HATÁSKÖRÜKET ÉS HIVATÁSUKAT ÁTÉRTELMEZVE, POLITIKACSINÁLÓKKÁ VÁLHATNAK. Jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy a fékek és ellensúlyok nélkül működő bíróságok milyen elképesztően hülye ítéleteket képesek hozni, következmények nélkül: Még a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán is elképesztő agyalágyult ítéletek tudtak megszületni: Bangladesben nem dúl háború! Erről az EJEB nem vesz tudomást. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság2017-ben Magyarországot marasztalta el, mert két bangladesi migránsnak nem adott menedékjogot, nem biztosított anyanyelvi tolmácsot, és az ítéletet írásban nyújtotta át nekik, ami, lévén analfabéták, különösen sértette az emberi jogaikat. Az EJEB elsőfokú ítélete szerint a fentiekért a két, azóta fellelhetetlen, bangladesi számára Magyarországnak fejenként 18 705 euró (mintegy 5,8 millió forint) kártérítést és a perköltséget kell kifizetnie. A két bangladesi migráns ügyét a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé A SOROS ÁLTAL PÉNZELT HELSINKI BIZOTTSÁG VITTE és az általa nyújtott jogsegélyért cserébe több millió forintot kaszált. A migránsok Szerbia felé bármikor elhagyhatják a tranzitzónát, ennek ellenére az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint ez így is őrizetbevételnek számít. Ugyanakkor ezek az emberek Szerbia felől érkeztek, ahol nem dúl háború, mégis ki tudja milyen logika alapján úgy gondolta az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy nem biztonságos ország, ezért szerinte az is jogsértő volt, hogy 23 nap után végül Szerbiába áttoloncolták őket. Az ilyen ítéletek minden tiszteletet kiölnek azokból, akik még tápláltak valami illúziót a bíróságok iránt!
Gregorius
2017. július 19. 18:20
Tudomásom szerint Mo-n a bírókat a KE nevezi ki és nem az Igazságügyi miniszter, azaz megfelelően megvalósul a hatalmi ágak (törvényhozás/végrehajtás/igazságszolgáltatás) szétválasztása.
Akitlosz
2017. július 19. 18:12
"a bírói függetlenség" Nem sok olyan munkakör van, ahol ennyire szabadon lehet következmények nélkül hibázni. Minőpségbiztosítás a jogszolgáltatásban a zéró szinten áll. A haja szála sem görbül meg annak a bírónak, aki a saját hibájából, a saját rossz munkája következtében téves ítéletet hoz.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!