Levezették, hogy hogyan is néz ki a gazdasági semlegesség a gyakorlatban: szép évünk lesz jövőre (VIDEÓ)
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
129 milliárd forint volt a bojkottok értéke az elmúlt 12 hónapban. Főleg élelmiszert bojkottál a magyar.
1,2 millió ember, vagyis a felnőtt lakosság 17 százaléka, bojkottált valamit ez elmúlt 12 hónapban, derül ki a Tudatos Vásárlók Egyesülete által a Mandinernek elküldött jelentésből. A konkrét termékeket elutasítók legnagyobb része élelmiszert vagy háztartási és vegyi árut – alkoholos italt, tejterméket, húst vagy feldolgozott húskészítményt – bojkottált.
A bojkottálók egy év alatt átlagosan 154 447 forintot nem költöttek el, illetve más termékre/szolgáltatásra vagy máshol költötték el azért, mert etikai, elvi kifogásai voltak bizonyos termékkel, bolttal/boltokkal, szolgáltatóval/szolgáltatókkal kapcsolatban.
Ezen belül megközelítőleg azonos arányban bojkottáltak az emberek termék(ek)et (10,4 százalék), üzletet (8,7 százalék) vagy szolgáltatót (7,2 százalék). A bojkottal nagyjából azonos arányban élnek a férfiak (52 százalék) és a nők (47 százalék), viszont lényeges különbség látszik a gyermekesek (32 százalék) és a 18 év alatti gyermeket nem nevelők között (68 százalék). A gyereket nem nevelő fogyasztók hajlamosabbak bojkottálni.
Ami az életkort illeti, legnagyobb arányban a 30-49 éves korosztály, legkevésbé az 50-59 éves korosztály bojkottál elvi okokból. Végzettség tekintetében a gimnáziumi vagy szakiskolai érettségivel rendelkezők élnek leginkább ezzel a lehetőséggel (45 százalék). Ha a háztartások jövedelmét nézzük, a bojkottálók legnagyobb része (28 százalék) havi 200 001-320 000 forinttal, a legkevésbé bojkottálók viszont ennél nem kevesebb, hanem több, 320 001-410 000 forintból gazdálkodnak, derül ki a jelentésből.